2013. december 12., csütörtök

Ádventi hangulatban - Madeleine


Hugóval vásároltunk, ő a Túró Rudikat, csokikat , cukrokat nézte és nyújtózkodott értük, kapott, hát persze, én meg az újságos standon választottam  a Süti  varázs című lapot.  Mellé csomagolva egy sütőforma, újságban a recept.

Ma volt a főpróba.

Egy adaghoz a hozzávalók:  4 tojás
125 gramm cukor
125 gramm liszt
egy evőkanál kukoricaliszt, ettől  kissé keményebb lesz a tésztája, nem törik olyan könnyen
125 gramm cukor
125 gramm vaj
1 teáskanál vanília kivonat vagy narancsvirágvíz




Begyújtjuk a sütőt.  A  vajat megolvasztjuk és amíg a tészta készül langyosra hűl.
A liszteket 2-3-szor átszitáljuk, hogy jó levegős legyen.

Az egész tojásokat a cukorral és a vanília kivonattal, narancsvirágvízzel, gőz fölött  felverjük. Jó habosra, fehérre, háromszorosára, mint volt az induló mennyiség.
Levesszük a gőzről és még két percig keverjük.

Belekanalazzuk a formába, én tele raktam, sütőpor nincs benne, szépen megemelkedtek, de nem nőttek ki.  190-200 fokos sütőben 12 perc alatt megsültek.
Egy részét simán sütöttem, a másik részébe aszalt áfonyát tettem, a harmadik részébe kakaót szitáltam.


A sütőből kivéve pár percet várjunk, és a szilikon formából szépen kifordultak a kis tappancsok.



Egy leheletnyi porcukor, egy csésze tea, kávé és minden bosszúság elszalad.


Mikor mondtam, hogy lehet enni belőle, nem rakom el, azt mondta diótörés közben: 
-Hát, reméltem is !

Aki nem fészbukozik, annak itt a gyermek, elfogultság nélkül is esküszöm többet ér, akármilyen sütinél:)



2013. november 20., szerda

Mákos morzsás kocka





MÁKOS MORZSÁS SÜTI


Hozzávalók:   1 kg liszt
                      55 dkg vaj vagy margarin
                      40 dkg cukor
                      só, tk sütőpor
                      4 tojás
                      10 dkg búzadara
                      1 liter tej
                      15 dkg porcukor
                      40 dkg darált mák
                      1 narancs
                      10 dkg darált mandula
                      1-2 evőkanál rum

A vajat megolvasztjuk. A lisztet tálba szitáljuk, elvegyítjük a cukorral, a csipet sóval, a sütőporral, majd 2 tojással együtt hozzáadjuk a langyos folyékony vajat is. Összedolgozzuk.

Felét kikent tepsiben sima lappá nyújtjuk. A másik felét becsomagoljuk, és mindkettőt hűtőbe tesszük.

Fél liter tejet csipet sóval felforralunk. Belekeverjük a búzadarát  és a porcukrot és 10 percig  alacsony hőfokon főzzük.
A maradék tejet a mákra öntjük ( szerintem ezt is forrón) és a tejbegrízbe vegyítjük. A megmosott, szárazra törölt narancs héját lereszeljük, levét kinyomjuk, a mákhoz adjuk.
Ugyancsak a mandulát, a rumot és a két tojást is.

A hűtőből kivett tepsiben lévő tésztára rákenjük a mákos krémet és előmelegített 200 fokos sütőben 15 percig sütjük.
Ekkor ráreszeljük a maradék tésztát és további 30 perc alatt barnásra sütjük.

Hidegen szeleteljük

A múlt hétvégén találkozón voltunk. Bizony gyorsan elröppentek az évek, ez már a 35. volt.   Együtt újra fiatalok voltunk, ugyanúgy nevettünk, hülyéskedtünk, mint régen.   
Négyen már az angyalok között vannak.  Néhányan nem jöttek el. 
Aki ott volt, közeledve a hatvanhoz, mindnek van már ez az ami kellemetlenség, van aki a feleségét ápolja, van akinek nagy tartozása, van aki maga beteg, van aki csak egyedül maradt, meg persze olyanok is, akik azóta  nyűjük egymást, kisebb-nagyobb érzelmi ingadozásokkal, de elfogadva a másikat.
Senki nem vádaskodott, nem elégedetlenkedett, nem szidott, nem politizált.
Nem hiszem, hogy megalkuvásból.  
Nagyjából olyanok maradtunk, mint voltunk amikor főiskolások voltunk, azt az életívet jártuk be eddig, amire akkor lehetett következtetni. Vagy ha innen visszanézünk, akkor azokból akik voltunk, ilyenek lehettünk:)
Ilyenek voltunk:



2013. november 5., kedd

Káposztás knédli

Magyarul így hívják, a sváb nevét nem tudom.  Tegnap a FB oldalán láttam a Duna TV Ízőrzők műsorát. Ott főzték ezt a régi, egyszerű paraszti ételt.  Valamikor rég mintha főztem volna már, meg ettem is nem olyan régen.  Merthogy csupa sváb falu van a környezetünkben:)

Megnéztem kétszer is a videót, memorizáltam, és nem itthon főztem, hanem a pincénél. Dologidőben ez a szokásunk:) enni csak kell:)


Látszik valami belőle?

Két fej hagymát apróra vágva olajon megfonnyasztottam, majd megszórtam őrölt paprikával.

Másfél kiló savanyú káposztát vízzel kimostam, hogy ne legyen túl savanyú. A felét a hagymára tettem.


A káposzta tetejére kolbász és sonka darabok kerültek.  Itt lehet különböző variációkat csinálni, hurka ,kolbász, oldalas, szalonna minden szóba jöhet.


Betakartam a többi káposztával, felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje és főzni kezdtem.  2-3 órát lassú tűzön főhet.


A tévében nem volt róla szó, mennyi lisztből lesznek a gombócák, illetve ahány gombóc, annyi bögre liszt.  Mondjuk, ha gondolkodom, akkor nem csinálom 1 kilóból, mert a fél kiló pont elég lett volna.  
Élesztőt langyos tejben felfuttattam, tettem bele egy kanál cukrot is.  A liszthez adtam, csipet sót, két tojást, kidagasztottam majd kevés étolajat is bele dolgoztam.  Hagytam jól megkelni.  Deszkára borítottam, hosszú csíkra igazgattam és kézzel öklömnyi darabokra szedtem szét. 

Ráraktam a káposzta tetejére, mert ezeknek a gombócáknak gőzben kell megfőni.


Innentől kezdve kicsúszott a kezem közül az irányítás.  20-30 percig nem szabad felemelni a fedőt. Én erre az időre, hogy a kísértés véletlenül se környékezzen meg, elmentem, csináltam a dolgom. Mikor visszanéztem, hááát, meglepő látvány volt, ugyanis a fedőt a tészta kb. 10 cm-re felemelte!
Muszáj volt leszedni róla, kissé megsínylették a gombócok, de más választás nem volt, rátettem egy tálat , feltekertem a gázt, na és így megpárolódott végül.


Szépségversenyt nem nyernék vele, de finom lett:)  Vagy fele tésztát kell dagasztani, vagy nagyobb fazékba tenni az egészet.
Nem éppen fogyókúrás étel, ha az ember lánya benyom egy ilyen  gölödint, meg eszik hozzá káposztát némi hússal kísérve, utána nem kíván sokáig semmit, max. vizet. (fröccsöt :).

Ráadásul egy macska:

Samu gyönyörű lett, nagyot nőtt, termetes szép kandúr. Símogatni , se megfogni nem lehet, néha mikor eszik azért lopva becserkészem egy simire.  Ma esett az eső, így mindhárom jóllakottan aludt , hol összebújva, hol egymagában.









2013. október 29., kedd

Francia mákos sütemény


Ezek szerint a franciák is esznek mákot .  A Príma Konyha című lapból a recept, nem kell elrémülni, nem bonyolult.

A szomszédasszonyomnak születésnapja van ma,  kakaspörköltre hívtak bennünket.  Ő is sütött Raffaelló szeletet, azt aminek kókuszos az alja és csupa krém a teteje.

A virág mellé mi egy tálca sütit is vittünk.

Mézes lap:  30 dkg liszt
10 dkg porcukor
1 mokkáskanál szódabikarbóna (sütőport tettem bele )
1 evőkanál méz
7,5 dkg vaj
2 egész tojás

Összegyúrjuk és elfelezzük a tésztát. Deszkán 30 x 20 cm nagyságúra nyújtjuk, sütőpapírral bélelt tepsiben vagy a tepsi hátán 180 fokon szép világosra sütjük mindkettőt. Kb. 10 perc kell a sütésre darabonként.

Míg sül a második lap, elkészítjük a mákos piskótát.
Kell hozzá: 6 tojás
3 evőkanál víz
18 dkg cukor
1/2 dl olaj
12 dkg liszt
mokkáskanálnyi sütőpor
10 dkg mák őrölve vagy őröletlenül

Ki hogy szokta a piskótát  készíteni, úgy készítse ezt is. A mákot a liszttel együtt keverjük bele. Én az egész tojásokat a vizet a cukrot  habosra vertem, hozzáadtam a száraz anyagokat, óvatosan összeforgattam és papírral bélelt tepsiben megsütöttem. Kihűtjük.

Krém:
7 dl tej
2 csomag pudingpor
15 dkg cukor
2 tojás sárgája
30 dkg vaj

5 dl tejet felteszünk forrni. A maradék 2 dl tejet összekeverjük a pudingporral , a tojás sárgájával és a cukorral.  A felforrt tejbe keverjük és felfőzzük puding sűrűségűre.  Kihűtjük.
Habosra keverjük a szobahőméréskletű vajjal.

Összeállítás:
Tálcára tesszük az egyik lapot.  Megkenjük krémmel. Rátesszük a mákos piskótát, arra is kenünk krémet.
A második mézes lappal befedjük. Egy kis maradék krémmel megkenjük a tetejét, és megszórjuk 10 dkg  serpenyőben szárazon megpirított és késsel apróra darabolt dióval.
Végezetül 10 dkg étcsokoládét megolvasztva a tetejére csurgatunk. 

Hűtőszekrényben pár óra   alatt összeérnek az ízek és egy nagyon szép, nagyon finom, kiadós krémes süteményt kínálhatunk a családnak vagy a vendégeknek.


A mézes lapok nem törtek, a szélét egyből az összerakás után le tudtam vágni.
Akkor megkóstolva nem volt egy nagy durranás, de estére igazán finom lett. A dió és a csoki a tetején sokat számít. Azt hittem nagyon tésztás lesz, de nem, pont jó az arány a tészta és a krém között. 
Nagy sikere volt, érdemes elkészíteni.

Aki nem szereti a mákot dióval is próbálkozhat.




2013. október 18., péntek

A kenyér világnapja

Mert világnapja már mindennek van, hát a kenyérnek miért ne lenne?  Ha valami, hát ő igazán megérdemli.


Terveztünk egy kemencés sütést  16-án, de az eső elmosta. Előtte ragyogó jó idő volt, reggel és egész nap eső, szél, hideg.
17-re viszont kiderült az ég, nem mondom, hogy felhőtlenre, de kellemesre.
Kovászok ugrásra készen várták a dagasztást.

Ugye milyen jól néz ki? A Gyöngyi dagasztja a ciabattát:)


A kovászos kenyereink tésztája így kelt meg:)Szép kerekre.


Ez itt bagett, csak a nagy izgalomban elfelejtettem a srég bevágásokat. Cserébe magától kirepedt az oldala:)


Pogácsa szaggató híján kockákat vágtunk a tésztából. Élvezeti értékéből talán nem vont le, bár a pontozás eredménye még titkos:)


A villám dagasztású ciabatta nyersen, sült fotó nincs, elég rövid életű volt ugyanis.

A Tájház kemencéje. Kakaós és mákos kalácsok, langalló és gyökérkenyerek sülnek éppen.

És a világbajnok, gyönyörű, illatos, finom cipóink!


Elég sokan voltunk, sok mindent sütöttünk, örültünk, nevettünk, el is fáradtunk, de az az érzés, amikor kivesszük ezeket a csodálatos kenyereket a kemencéből - hát az semmivel össze nem hasonlítható!

Ahogy a Gabojsza írta, napsütésben kezdtük és telihold világított , mikor befejeztük:) Boldogsággal a szívünkben.



2013. október 14., hétfő

Lodz 2013. Natura Food kiállítás


Magyarország volt a díszvendég.


A vitrinünk.


Novotel hotel, szoba.


Fürdő.

Minibár:)


A magyar pavilon, és alább a magyar termékek.












Volt még nyúl, hal, és a többit nem tudom miféle finomabbnál finomabb kolbász.


Alakor búzából kenyeret már sütöttem, de az első magyar biosör is ebből készült.



Természetesen fröccs is kapható volt :)


A müzli szelethez hasonló csemege.


Ez már lengyel, kecske és juhtejből készült sajtok, joghurtok. Aki árulta fiatalember, első nap odakiabált : Jó napot !


Csak kecskesajtot láttunk, de nagyon sokfélét.




Hát ez is megér egy misét, csokoládék, bonbonok....



Minden nap megkóstoltuk:)


Malmok, pelyhesítők, lisztek., pékáruk.


Ez volt a legsötétebb, majdnem fekete kenyér.




Hatalmas kuglófok.


Nekik vittünk pogácsát, kaptunk egy karamellás isteni sütit cserébe.


Ebből egyet hazahoztunk:)

Elég sok húsféle is volt. A kedvencem itt alant ez a disznóláb:):)




Sok sok sok sok mézet kínáltak.

És ugyanolyan sok gyümölcslevet. Főleg almát, de nagyos sok málna volt, és  berkenyét is. Egy helyen nyírfavizet  lehetett kóstolni, vásárolni.


Feldolgozott zöldségek, gyümölcsök is voltak.


Különféle tészták,

..fűszerek..

..zöldségek, 


..sörök..


..és fantasztikus málnák!!!!!





Natúr kozmetikumok....


és tisztítószerek.


Kávék..


..teák...


...és sajtok, sajtok, sajtok.



Kirúgtunk a hámból:)




Ezt én sütöttem pásztói lisztből, itthonról vitt kovásszal. Egy szuper villanysütőt szereltek a konyhába, szívesen hazahoztam volna.


A pogácsámnak híre volt :) aztán híre hamva se:)


Apja és lánya:)


És akkor a mese:

Dezső a macska határozott ellenvélemény jelentett be. Éjfélkor keltünk, ő bejött, evett pár falatot, majd elbújt. Tudta napok óta, hogy elmegyek itthonról.  Kikotortam nagy nehezen, akkor meg kihányta a pár perce megevett macskatápot. Aztán végül csak kiment, de nézett nagy ártatlan szemekkel rám:(

Budán összeszedtük az Annát, de egész úton odáig zuhogott az eső, és nagyon megterhelő olyankor vezetni.

Felkötöttük a nyúlcipőt, és uzsgyi, négy határon át!  Amitől én eléggé rosszul voltam, mert a személyim lejárt, az új nem jött meg, útlevél rég nincs, arról meg, hogy a jogsi jó-e, ellentétes vélemények voltak.

Az autópályán 900 km az út, a gugli szerint ez 9 óra.  A rövidebb az tovább tartott volna, a pálya egyértelmű....gondolja a gyanútlan utazó.  Szlovákiába érve vettünk matricát, a cseh utakra nem adtak. Még itthon egyszerre meg vehettük volna a kettőt, de másfél órát várni kellett volna a shop nyitására.

Már a cseh határ felé megálltunk egy parkolóba aludni egy kicsit, egy órát. Ettünk, egyéb reggeli teendők elintézése után irány Csehország.
Vagy 150 km-en keresztül olyan rettentő volt az út, hazafele úgyszintén, hogy az autóban ugrált, zörgött, csörgött minden. 2 méterenként egy taraja volt az útnak, tötötö tötötö zötykölődtünk, azon csodálkoztam, hogy egy autó sem állt kiesett kerekekkel a leálló sávban.
Brnoban egy kissé el is kavarodtunk, eltereltek és nem találtuk a pályára  vezető utat, de aztán a GPS segített.

Lengyelországba már szép világosba értünk, egy új autópályán, és sehol nem volt jele, hogy matricát kéne vennünk.
Ostrava - Katowice - Ludz útirányon mentünk, autópályán, illetve a végén autóúton.
Mindenhol építenek. Megyünk, egyenesen is Ostrava, jobbra is Ostrava. Mentünk egyenest.  Egyszercsak feltünt, hogy senki rajtunk kívül a vadi új  úton.  Meg egyszer csak vége lett az autópályának.  Na ott kanyarogtunk, kavarogtunk egy darabig, nem hallgattunk a GPS-re, hanem a táblák után vissza találtunk a pályára.

14 órakor értünk Lodzba, a kiállítás helyére, a magyarok közül mi győztünk , büszkék is voltunk:)
Ugyan aki szervezte a lengyel részről nem várt bennünket, de sebaj, Anna angol nyelvtudása kiváló, elboldogultunk.
Kipakoltunk, elrendezgettünk mindent, addigra jöttek mások is, és elmentünk a szállodába.
Novotel szálló, két éve újították fel, szép, kényelmes, minden igényt kielégít. Kétszemélyes szobák, egy igazolvánnyal szobánként mehetett mindenki, én nem nyújtogattam az enyémet :)

Pénteken protokoll programok.  Se a magyar se a lengyel államtitkár nem volt ránk kíváncsi, pedig Magyarország volt a dísz(pinty)vendég az idén.
Készültek töltött káposztával, többször is felröppent, hogy jön a delegáció, aztán mégse.  Köszönjük.
Este gálaest. A lengyelek szervezték, nem részletezném, botrányba fulladt, mire a borkóstolóra került a sor megitták a vendégek a borokat.

Szombaton volt még egy workshop nevű rendezvény, tőlünk az Anna készült rá, többen meg is dícsérték akik hallották.
A szombat határozottan sikeres nap volt, sokan megkerestek bennünket , sok üzleti tárgyalás volt, remélhetőleg üzlet is lesz belőle.

Már szombaton is sok látogató volt, vasárnap hosszú tömött sorban álltak a belépő jegyekért a városiak.
Lodz Lengyelország 3. legnagyobb városa, 8 egyetem van, több, mint 700 ezer ember lakja.
16 óráig tartott a kiállítás, addigra mi minden t kipakoltunk a kocsiba. Mikor reggel odaértünk a parkolóba már nem jutott hely, a bejárati  kapu közelébe sikerült megállni. Akkor bosszankodtam, és most milyen jó volt !!! Nagy nehezen kitolatott a János, gyorsan beültünk és indulás haza.

Ellenkező irányból menve kikerültünk minden csapdát, na a cseh autópálya az talán még rosszabb volt, egyszer volt egy kis várakozás is.  Annát kitettük a ház előtt, és indultunk haza.
Délután 4 órakor jöttünk el Lodzból, hajnali fél négykor bezuhantunk az ágyba úgy koszosan és aludtunk fél nyolcig.
Ma nem voltunk nagyon frissek:)