2020. május 18., hétfő

Sonkás sajttorta

Készülök egy meglepetésre, ehhez kerestem egy bizonyos receptet.  Volt régen egy MESTERKUKTA nevű havi lap, abban keresgéltem.
Megtaláltam, de találtam egy B verziót is, amiből ma vacsoránk lett.



Nagyon egyszerű elkészíteni, nem is kell sokminden hozzá.
Mondjuk a mi saját sonkánk az tiltott gyümölcs, majd kedves feleségem, ha terem a kertben a paradicsom.....  na azért néha csalok és egy-egy kisebbet feláldozok :) 

Szóval a hozzávalók: 
Leveles tészta
25 dkg sonka, most főtt, füstölt tarja a boltból:)
30 dkg sajt
1 dl tejszín
2,5 dl tej
4 tojás.
só, bors, szerecsendió.

A kinyújtott tésztával kibéleünk egy  piteformát, 22 cm átmérőjűt. Pont ugyanilyenben van az újságban is. 
A sonkát csíkokra vágjuk, beletesszük. 
A sajtot lereszeljük, a tejjel, tejszínnel, tojásokkal, fűszerekkel, a sóval óvatosan, nem is nagyon kell bele,  összekeverjük. 
Ráöntjük a sonkára. 
Tetejére is reszelünk kis sajtot és mehet is a 180 fokra melegített sütőbe, légkeveréssel 40 perc alatt ilyen szépre sül.
Volt itthon zöldspárgám, annak a csúcsait is beletettem, nem ártott neki. 
Friss zsenge retekkel, fejes salátával, sörrel !  isteni finom vacsoránk volt .

2020. április 1., szerda

Mákos pite rumos aszalt szilvával

Szerintem írtam már én, hogy mi jó szomszédok vagyunk :)  Velük is, másokkal is.

A 60. születésnap nekem is sokkoló volt, 3 napig letargikus kedvem volt, azóta elmúltak évek is, ki lehet bírni.

 Az ünnepeltet is kissé rosszul érintette, na, kimondani, hogy 60 - azért elég rémísztő. Sok. De ez van,  mi legalább megértük.

Szóval szereti a Gyula a mákos sütiket, szoktam születésnapjaira sütni, ajándéknak.
Most a kórság miatt úgy volt, hogy nem is ünnepel, aztán szűk körben, nagy asztal mellett csakcsak  megköszöntöttük.


A Desszert c.  lapból a recept, megvehetitek csudajó receptekkel v an teli. 

Hozzávalók: 20 dkg vaj, 40 dkg liszt, 6 dkg cukor, 2 tojás sárgája.

15 dkg aszalt szilva, 1 dl rum,  20 dkg darált mák , 15 dkg cukor,  5 dkg búzadara,  2 dl almalé, 3 ek barack lekvár,  2 tojásfehérje

Az aszalt szilvát elvagdossuk, a rumba beáztatjuk, félretesszük. 
A lisztet, vajat, cukrot elmorzsoljuk, a tojás sárgákkal összegyúrjuk, ha nem áll össze pici vizet lehet tenni hozzá.  Hideg helyen egy órácskát pihentetjük.

A mákot tálba öntjük, hozzáadjuk a többi   belevalót, a tojás fehérjét habbá verve. 
A tészta két harmadát kinyújtjuk kerekre és egy rendes nagy 26-28 cm-es piteformát kibélelünk vele. 
Beleöntjük a tölteléket, a maradék tésztából rácsokat teszünk rá. 
Tojással megkenve 180 fokos sütőben 30-35 perc alatt sül meg. 

Kihűlve fogyasztandó.
Tettem a tésztába is és a töltelékbe is kevés reszelt citromhéjat, mert szeretem.
A szilva saját aszalás volt, ősszel kaptam pont a Gyuláéktól, és a kemencében szépen megaszaltam kenyérsütés után.  Mennyivel jobb , mint a bolti !



2020. február 21., péntek

Mese a barátságról

Hisztek a véletlenben ?  Vagy a sorsban ? Hogy sorszerűen találkozunk életünk során emberekkel?

Évekkel ezelőtt a biopiacon talákoztunk a Dobosi családdal.  Ők is biobort készítettek, mi is. Aztán vagy tíz éve egy boltban árusítunk ott, mert bort csak üzletben lehet.
A szülőkkel egyidősek vagyunk, aztán folyamatosan megismertük a gyerekeiket is, mára a fiúk közül ketten átvették a stafétát, ők viszik a vállalkozást, persze a szülők a háttérből segítik őket.

Nem hiszem, hogy az évek során okoztunk egymásnak bármi csalódást, viszont kölcsönös tisztelet, szeretet és megbecsülés jellemzi a kapcsolatunkat.

Győző meghívott hozzájuk.  Mi meg elfogadtuk. Mivel a hétvége foglalt , tegnap, csütörtök délután nekiindultunk.

A szülői háznál, a pincészetnél találkoztunk, majd egy kis beszélgetés, nézelődés, egy üdvözlő ital után megnéztük az épülő új pincéjüket.  Komoly beruházás, gyönyörű helyen, csodás panorámával.

Jó megtapasztalni azt a lendületet és elkötelezettséget amivel  viszik tovább  a borászatot.

Kaptunk egy finom vacsorát,  póréhagyma krémlevest, savanyúkáposzta ágyon sült karajszeleteket füstölt szalonnával borítva, rizzsel és édesburgonyával, a  a nem húsosoknal rántott camember, és egy nagyon finom csoki szuflé.

Koccintottunk is, beszélgettünk is.

A vendégházban volt a szállásunk, és ugyan nem akartunk zavarni, és nem is így terveztük, de aki ismeri tudja, hogy az Ilonkának nem lehet  ellent mondani, hát reggeliztünk is.

Nekem határozottan a terveim között volt a Péklány pékségének a meglátogatása,  oda is családi kísérettel mentünk, beosztották szépen, hogy találkozzunk mindükkel :)

Benézek a leskelődős ablakon, hát nem egy régi ismerős dagaszt ott belül?  A Judit egy játékban nyerte a lehetőséget, naná, mindenki elfogadta volna :)

Lementünk még a partra, vizet nézni és indultunk is haza.

És miért emlegettem a véletlent meg a sorsot ?  Mert vannak emberek, akikkel szerintem nem véletlen találkozunk. Hanem hogy adjunk egymásnak valamit.  Figyelmet, szeretetet, tanácsot, példát.
Rám mély hatással volt  -  egy ideje foglalkoztat a téma, hogy hogy lehetne a gyerekekkel megtanítani tisztelni az élelmet.  Hogy ne fitymálják, ne fújjogjanak, ne dobják el az utcán stb.  Mert VAN.  Akármi.

Mi katolikusok vagyunk, és az értékrendet követjük és tovább is adtuk, de templomba nem járunk. Néha karácsony táján .

A Dobosi család nazarénus vallású, ami a katolikusnál szigorúbb, viszont egy nagyon összetartó közösség. 
Vacsora előtti asztali áldást, imát a Győző mondta, megfogta a  Vikinek , a feleségének a kezét, és megköszönte Istennek a vacsorát, a találkozást, hogy egészségesek vagyunk és együtt vagyunk.
Megható pillanat volt, nagyon köszönöm.

Hogy viszonozni hogy tudjuk ezt a napot, nem tudom, de remélem lesz rá módunk .

2019. július 15., hétfő

Bálványos, harmadszor.

Azt hiszem ez végleges szerelem. Ma a János, aki nem szentimentális egyáltalán, harmadszor mondta, hogy majd elmúlik ez, pár nap és elmúlik,kedves feleségem, hogy eszébe jut pl. a szó, hogy Gorgán :)  A szomszéd panzió neve.
Vagy egyre a hegyet látja, a Hamvast, a mofettát, az új medencét :)

Tavaly én nem voltam fenn, mikor akartunk , addigra zuhogni kezdett az eső. Idén jó idő volt, kis darabig autóval. aztán gyalog.
 Az elsők az Ikrek, van közben pár forrás, úgy ember le nem megy, hogy a Jordán vizéből meg ne töltse a palackját.
A Csiszár forrás kész szódavíz .
Aztán a Csokoládé medence a maga barna, csoki színű vizével.
A tavalyi mofetta,  a Hamvas, a legkedveltebb, az Aranyos, és az idén készített új, valószínű van már valami neve de még mi se tudjuk.  És a kicsi, a Miklós forrás :)

Most is voltak fenn páran, a szauna teli volt.  Egy magyar házaspár üldögélt a Hamvasnál, velük beszélgettünk épp, mikor elkezdtek szállingózni a mieink.
Írás szerint 16 fokos a Hamvas, hát, elég dermesztő :)  Max. 20 perc javasolt  belőle. Utána az Aranyosba lógázva a lábat, egész jó melegnek tűnik a vize :)

A lépcső, ami jelentősen megkönnyíti a megközelítést is a mi  munkánk.  Ezer emlék, kavics, ismerős gomba, virág, illat.

Mi idén is jól felkészültünk, szerszámokkal, ellátmánnyal, erővel, tervekkel.
Volt sebesülés is, maradéktalanul, jól ellátták az ottani orvosok  a sebeket.
Tavaly versenyeztünk, ki lát több medvét, idén akárhol találkozhattunk velük.  Agressziónak jelét se mutatták, igaz mi is hagytuk őket békén.
Egy róka is meglátogatott bennünket az udvaron, egész közel jött.
Süni  a láb mellett szuszmákolt.
A pelék meg velünk laktak, annak nem örültem, belezabáltak mindenbe, főleg a kenyér vonzotta őket.  Párat kihajítottunk, volt hogy a WC csészéből szedtem ki, beleesett :)

A férfiemberek a medencét építették, az asszonyok kerítést fontak. Hosszan.  Vesszőt szedtek, karókat vertek, és fonogattak. Szép lett.


Én főztem. Igyekeztem, hogy mindenkinek legyen kedvére való.

És akkor hazajövünk és többedjére hallom, hogy jaaaaaa, dolgozni voltatok ????   Igen.
De kirándultunk is. Pl. megnéztük a Vlad Tepes család kastélyát, ahol egy árva koporsó sincs.  Mindenféle vámpíros izé kint a turistáknak az van,  vámpír fánk, kisebb méretű fánk, rajta félig vert tejszín és áfonya lekvár :)   Megkóstoltuk, finom volt.

Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Sugásfürdő, vágtázó lovak,át az úton, autó megáll, türelmesen vár és megy tovább , egy kis Brassó, és minden boltban kapható  házi jellegű kenyér.  Kovászos.  Meg az út szélén is, Uzonban,  Szentivánlaborfalván, talán még Csernátonban is.  Ott az udvaron a kemence,  kis épület, és árulják.  Pityókás, vert kenyér.  Ahogy kell.
Szemét nincs az út szélén bár amíg volt autópálya ott mentünk.

Néha elégedetlenkedtünk, jövőre nem jövök !  Dehogyisnem !   Olyan könnyen nem szabadulnak meg tőlünk a Péter és a Johann:)  Van még bőven mit csinálni.

KÉPEK ÉS ISMERET ANYAG ITT TALÁLHATÓ. 

Hogy miket ettünk ?  Vittünk, kolbászokat, sonkákat, szalonnákat, lekvárt, mézet, aprósütit.  Sót cukrot kávét teát lesütött húst, lefagyasztott tyúkot, MINDENT.
Szombat estére mindig székely káposztát. Kenyeret, itthonról meg útközbenről. Krumplit, tésztát, paprikát paradicsomot uborkát..............nem sorolom tovább.
Vasárnap húsleves, meggyszósz, krumpli főtthús, Gundel palacsinta.  Na?
Hétfőn karfiol leves,  tokány tésztával.
Kedden borsóleves  rakott krumpli.
Szerdán csókakői krumplileves túrógombóc.
Csütörtökön a doktornőnk, aki helyi születésű, autentikus lucskos káposztát főzött. Sütöttem mellé  ribizlis pitét.  Az ifjabb csapattagok választhattak krumplipürét, sajtos vagdalttal.
Mivel csütörtökön estig dolgoztak, pénteken  mentünk vámpírnézőbe, este volt mics ( hogy kell írni ,)
káposzta, sajtos vagdalt.
Szombaton zöldbableves, olyan bab volt, széles, vajpuha, szálka semmi. Ami karón fut, és hogy jövőre szerzek vetőmagot az tuti.
Zöldbableves, és egy csirkemell, tésztával, tejszínnel recept. Alternatív választási lehetőség a sültkrumpli sajtgolyókkal.
Ennyi.   Most meg várjuk a jövő nyarat.