2014. augusztus 31., vasárnap

Két keréken

Mert a Drávát akarta látni.
Megbeszéltük még a hét közepén , hogy elmegyünk.
Így lesz kedves feleségem,  nézd meg, valahonnan  elindulunk, és megyünk, ha elfáradunk akkor itt és itt és itt tudunk  visszamenni.  Ez a valahonnan és  valahogy nem volt túl bizalomgerjesztő, de eltévedni sose szokott, hát rábíztam . Magam.

Elég messzire kellett autózni, de erre még nem jártunk. Csupa olyan település, ahol a régi sváb házakból még sok megvan. Azok olyanok, hogy U alakban van a porta beépítve, jobb oldalon a nagy ház, szemben egy kisebb és az udvar végén a hatalmas gazdasági épület.  100 évesek legalább, gazdagok voltak arrafelé az emberek régen.

Aztán megérkeztünk Harkányba és elindultunk a bicikli úton.
Ilyen táblák mutatták az utat.

Az út eleje. Itt még aszfaltos.

Aztán csak a föld maradt.

A Fekete víz nevű vízfolyás gátján mentünk.

Halakat láttunk benne, tulajdonképpen egy zavartalan víz, nyugodtan szaporodhatnak benne.

A nap legjobb döntése volt, hogy letértünk a Szaporcai Tájházhoz.  A tájházakhoz nagy vonzalom fűt mindkettőnket, ki volt írva, 800 méter, nem sok, hát lekanyarodtunk. Nem bántuk meg. Nem is írok róla, nézzétek a képeket.






Na itt elolvadtunk :) nem a melegtől, a látványtól:)







A nyúl, akit nem lehetett  egyszerűen fényképezni, fürge jószág. Illegálisan van az udvaron, mert van helye, de folyton kiszökik. Igazi szabaduló művész.

Nem tudom mennyi gyerek születik Szaporcán, de a gólya a templom tornyán fészkel ?)

Ezután mentünk amerre a Drávát mutatta a tábla.  Földút, füvel benőve. Hát gondoltam néha, hogy én aztán soha többet ! Jöjjön egyedül!  
Aztán hiába volt kiírva , hogy Dráva töltés 500 méter, nem volt ott. Viszont betekintést nyertünk az Ormánság szója és kukorica ill. napraforgó  termelésébe. Ott kóvályogtunk, mint az a  bizonyos gólyafos.

Itt ebédeltünk, talán mi voltunk az elsők akik használták a helyet.  Ott hívogatott az erdő szélén, az út mellett.


Azért nem maradtunk ott, kis segítséggel kitaláltunk az aszfalt útra ami Harkányba vitt.  Délután kettőkor indultunk, 25 km volt előttünk. 
4-kor értünk az autóhoz.

Mert megmondta. Meglátod kedves feleségem, négyre odaérünk:)

Hazafelé megálltunk Mohácson a Nemzeti Emlékhelyet megnézni. 
Szívszorító érzés volt.  Ha arra jártok feltétlenül nézzetek be.




Gondoltuk hazajövünk komppal, de Mohácson épp az orrunk előtt ment el, Dunaszekcsőn meg hétvégén nem működik!


Azt hiszem keresek a Dráváról a neten pár képet:)

3 megjegyzés:

  1. Harkányból 6 km műúton a Dráva, (Drávaszabolcs felé kell menni) de az nem annyira érdekes mint amit láttatok útközben :):)

    VálaszTörlés
  2. Úgy indultunk, igen, de valahol, talán Drávacsehinél eltérültünk:) Sokszor jutottál eszembe:)

    VálaszTörlés