2014. szeptember 12., péntek

Gazdit keresünk ?

Kb. egy hónapja találtunk a pincénknél egy eldugott helyen 6 kiskutyát.  Na nem véletlenül, előjöttek. Anyjuk is vol, van, egy viszonylag szabadon élő, emberekben nem nagyon bízó beagle.
Őt is kirakta valaki, szuka kutya nem kell, szaporodik, hogy lehet ellene tenni az nem ér az agyáig.

Egy darabig lődörgött a faluban, láttuk tyúkkal a szájában menni a bicikli úton, aztán befogadták volna, de nem viselte el a zárt udvart a kennelt, meglépett és olyan helyre csapódott, csak úgy lazán félig, ahol nincs kerítés.

Hogy az eddigi kölykei hova tüntek nem tudom, most viszont minket ajándékozott meg velük.

Én majd szörnyet haltam, mert tudtam, hogy ez lesz. Hogy megszeretjük őket. És útálatos vagyok, mert hiába faggattam ki azokat , akik elvittek közülük, legszívesebben utánuk mennék és visszahoznám mind.  Mert nem úgy szeretik őket, ahogy én.

Vannak mondatok, amitől idegbajt kapok.  Eleve, aki azt mondta megköti, na annak nem adok kutyát. A megkötött kutya nem kutya, hiába ugat, nem őrzi a házat, nem  védi meg, attól akárki akármit elvihet. Ráadásul ismertem néhány kutyát, amelyiket hazavittek kicsi korában, láncra verték és amikor elpusztult akkor vették le a nyakából .

A kennel elfogadható, bár nekem az a megnyugtató, az lenne, ha azt mondaná valaki, hogy EGYÜTT lesz a kutyával. Ez nem kell   hogy azt jelentse bent alszik az állat. De legalább emberközelbe lehessen !  Ezek a picik is, úgy örültek ha megláttak bennünket, jöttek utánunk, hát mért kell hátsó udvarba csukni ?????
Igen, megrágja a kint hagyott papucsot. Nem kell kint hagyni.
Kapar a virágoskertben. Na bumm.  Hát gyerek! Ha a saját gyereke letör valamit a kertben azt is kicsukja?

És amiről sokan azt hiszik , hú micsoda nyomós érv, varázsszó, hogy gyereknek lesz ! Na ettől kihalok!  Gyereknek ne, könyörgöm, élő állat, nem plüss!  Kisgyerek és kicsi állat, nagyon szerencsétlen páros, legalábbis a kutyára nézve. A gyerek nem tud vele bánni. A kutya félreértheti, egyébként is a kicsiknek olyan hegyes a foguk, mint a tű, éles körmük, játszik a lebegő nadrágszárral, a gyerek megijed, a szülő meg kidobja  a kutyát. Ahelyett inkább viselné ő a gondját, a gyereket meg tisztes távolságban tarthatná . Együtt meg lehet simogatni, de mindig a felnőtt kell , hogy a gondját viselje a házhoz vitt állatnak.

Szóval vérzik a szívem, mert ma pl. a legkedvesebbet vitték el, és pont ő olyan, hogy eleven, virgonc és kisgyerekhez vitték.

Joci, visszaveszem ha nem válik be :)










1 megjegyzés:

  1. Jaj de édesek!!!!
    Én lakásban soha nem tartanák állatot ( kivéve a direkt erre a célra alkalmasakat) ezért nem jelentkezek gazdának, de nagyon kis tündériek. Remélem jó helyre kerülnek ♥

    VálaszTörlés

 Van egy sorozat, amit néha nézek, aholis a főszereplő otthon kenyeret süt és eladja a közeli kávézóba.  Minden nap megkérdezi, elfogyott-e,...