A sóskát megmosom, kiválogatom. A levél főeréről leszakítom a levéllemezt. Ha ehhez nincs kedv, akkoris a levélnyelet le kell szedni, és akkor én késsel összevágom a levelet, különben hosszú "cérna" formájában a rostok benne maradnak a szószban.
Lábosban olajat hevítettem, rádobtam a sóskát. Közepes lángon gyakran kevergetve pépesre pároltam. A nagy helyet foglaló levelek elég kevés péppé esnek össze. Két evőkanál lisztet és fél liter tejet simára kevertem, majd ráöntöttem. Ízlés szerint cukroztam. Felforr és már kész is van.
Főtt hússal, bundás kenyérrel , tükörtojással kiváló második fogás.
Érdekesség: a sóska a növényrendszertanban a Keserűfűfélék családjába tartozik.
SÓSkának hívjuk, és savanyú íze van.
Imádom a sóskát,tükörtojással az iagzi:-)
VálaszTörlésÉn soha nem ettem a sóskát, igazából most se, de nem olyan rég beállítottam anyuékhoz és épp sóska levest ebédeltek, kinálták de nem nagyon akartam enni. Aztán mégis, nem bántam meg. Gondolom a főzelék se menne nehezebben! :-)
VálaszTörlésSóska bundáskenyérrel!Hmmm,isteni,nagyon szeretem!
VálaszTörlésGina
Belke írta:
VálaszTörlésFantasztikus, ha habart tojást csurgatunk bele,
és forralunk egyet rajta.
Gyerekkoromban ettem egy barátnőm anyukája kínált meg. Azóta is keresem azt az ízt. Bundás zsemle volt hozzá, amit a tojás előtt édes tejbe mártott és úgy sütötte ki.
VálaszTörlés