2012. július 30., hétfő

Erdély - Györgyfalva

Szeretném megosztani az elmúlt hétvégémet azzal, aki megnézi ezt a bejegyzést.


Nem volt kedvem elmenni. Szerdán jöttünk haza, alig kimostam, közbe már készülni, készíteni az útra, mert pénteken hajnalban indulás.

Csak hatan voltunk a mikrobuszban, kényelmesen elfértünk.  A határon még most is össze szorul a gyomrom, hiába, ez a reflex:)

A Király hágó..... ha ideérünk, bár van még út előttünk, de már a megérkeztünk érzés jár át.  Mostanra rendezett, burkolat, korlát, toalett.  Meg a kéregető kutya, amelyik a szendvicsből jobbára csak a szalámit kéri:)

Ha jobbra néztem.....

A román oldalon mentünk többet, Nagylaknál mentünk át, és Aradtól felfele Nagyváradig.  Útépítés, és autó autó hátán.

A Borháncson is készül az út, októberre készen lesz, most mentünk utoljára döcögősön.
Györgyfalvára vadiúj út vezet, és a faluban is új burkolatot kapott a  főutca.

Mi 12 éve találkoztunk először a vendéglátóinkkal, lassan a barátságnál is több, ami összeköt bennünket.


Egy korábbi látogatáson készült a kép Pendzsiről, náluk az Erzsébetet így becézik.

Falunapra voltunk hivatalosak.



Lovas felvonulással kezdődött az ünnepség.

Közben megérkezett a másik testvér település,  Nagyida   delegációja is.

Délután, este kulturális műsor volt.  Sajnos az elejéről lemaradtam, elbeszélgettük:)

A táncosokat viszont már láttam.  








Nagyidáról, Györgyfalváról, Tordaszentlászlóból, Tordatúrból, Üllőről voltak tánccsoportok. Kicsik és nagyok.




Menyasszony öltöztetés.  Közben éneklik, hogy : nem az a jó gazda, kinek hat ökre vagyon, hanem az a jó gazda, kinek szép leánya  vagyon :)
És még  mást is, huncutot is:)

Én meg hallgattam, néztem sorban  őket . Aztán egyszercsak összekapcsolódott a tánc, a zene, az ember, megmozdult a láb, és összeszorult a torok. Néha sűrűn kellett pislogni is, és nem a portól.
Többnek, szebbnek, jobbnak éreztem magam, csak azért mert ott voltam, részese voltam az előadásnak, mégha csak nézőként is.

Sajnos az idő aztán elromlott, a román tánc csoport és a györgyfalviak előadása így elmaradt.
Illetve a györgyfalviak később a művelődési házban előadtak a maguk műsorát. Sőt.  Mivel a zenekar húzta, egy-két fiatalember, csak úgy farmerben elkezdte a maga örömére járni a legényest.  Más is kedvet kapott, odaállt, most én jövök, és eljárta ő is magáét. Aztán jött még egy....és még egy.  
Örömtánc.  
A Julika, aki közülünk ezt végignézte, azt mondta, ő még ilyet életében nem érzett, első sorban ültek, mintha csak nekik táncoltak volna, csupa csupa libabőr volt.

Talán felismerik néhányan, Majorosi Marianna van a képen, aki az üllői csoport vezetőjeként volt ott. Még maradnak pár napot, együtt énekelni, táncolni a helyiekkel.


A viselet és a tánc is méltán világhírű.

Szombaton délután gulyásfőző verseny volt, de higgyétek el, a fontos dolgok pénteken történtek.
Vasárnap ökomenikus istentisztelet, közös ebéd, aztán indult mindenki hazafelé.



Kaptam egy nagy kerek sajtot, minden tiltakozás ellenére nem feleztünk. Juhtejből van, nagyon finom. 

Ettünk szegfűgombát majonézzel, nahát, az milyen finom volt !   Recept a fejben, hogy gombát honnan szerzek hozzá???????
Tavaly is született egy borjú az ottlétünkkor, most is vasárnap délelőtt egy szép kis bikaborjúval gyarapodott a család.

A búcsúzás az nem nagyon ment, mindig elhatározom, hogy most semmi bőgés, aztán legtöbbször máshogy alakul. Az már biztos, hogy nem velem van a baj, a nagyidaiaknak is teli volt a szemük könnyel a búcsúzáskor.

Rendben hazaértünk, most egy darabig örülünk az emlékeknek, a találkozásnak, aztán jön a honvágy, Györgyfalva után.







20 megjegyzés:

  1. Jó volt az erdélyi élményeidről olvasni, mi is így szakadunk el a pécsi rokonainktól, mikor hozzánk látogatnak.
    Még nem voltam Györgyfalván, de nagyon szép hétvégét éltetek át az biztos:)

    VálaszTörlés
  2. Jó volt olvasni éls szépek a képek is. :) Örülök, hogy voltatok kirándulni kicsit :)

    VálaszTörlés
  3. És akkor velem mi a baj? Mert én ott sem voltam, de azért most is pityergek...:)
    Örülök a szép hétvégéteknek, és kívánom, hogy még sokszor legyen hasonlóban részetek!:)

    Ha a sajtot nem tudjátok most megenni, tedd el túrónak. Mi is mindig ilyen kerek sajtot veszünk, és magunk csináljuk belőle a túrót. Nagyobb darabokra vágod, majd nagyon sós vízben áztatod egy-két napig hideg helyen. Végül hagyod lecsepegni, ledarálod, és alaposan összegyúrod. A gyúrás fontos, minél többet gyúrod, annál jobban összeáll, annál krémesebb lesz. Zacskókba teszed adagonként, és be a fagyóba. Én 7-8 kiló sajtot szoktam venni, és így teszem el télire.
    Ha már tudtad az eljárást, akkor bocs', nem szóltam semmit.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még nem próbáltam, de tudom, hogy így csinálják. Én a sajtot szoktam lefagyasztani. nagyon finom, szeretjük:)

      Törlés
  4. Nagyon élvezetes beszámolót írtál a hétvégi kirándulásotokról!
    Mások kommentjeit is el szoktam olvasni, most is elolvastam, és Sedit túrócsináló módszerét még soha nem hallottam, most úgy leszek, mint a jó pap, és szándékomban áll továbbadni, persze linkkel együtt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ez nekünk fordítottnak tűnik, de a sajtot könnyebb eltartani, mint a friss túrót, ezért Erdélyben így csinálják.

      Törlés
  5. hú, de nagy itt a por...:-)
    (mikor lesz már aug. közepe???)

    VálaszTörlés
  6. Örülök, hogy jól éreztétek magatok Erdélyben, de szívesen látunk távolabb a román-magyar határtól is, a Székelyföldön. Ha még nem jártatok, érdemes lesz úyg terveznetek a következő kiruccanást, hogy hozzánk is elérjetek. Ha pedig netán Gyergyószentmiklóson járnál - furcsamód épp úgy nevezik románul mint Györgyfalvát: Gheorgheni - akkor engem keresstek. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a meghívást Alíz. Székelyudvarhelyen voltunk legtávolabb, onnan elmászkáltunk Vargyasra, Borszékre, Sikaszóra... Tervbe van barátokkal még több kirándulás, csak mindig több tényező befolyásolja.

      Törlés
  7. Tervezzetek előre. És hosszabban. Bár Brassó már igencsak a szászok felségterülete volt, vannak ám még itt is magyarok. sokan Székelyföldről csöppentek s ragadtak itt. Persze 60-70 évvel ezelőtt.
    Nem mondhatod, hogy hiányotok lenne meghívásban.
    Élménybeszámoló (még ha nem is épp ilyen táncosokat) "alapanyagot" találni bőven.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a székelyudvarhelyi, oroszhegyi kirándulás is felejthetetlen. Sikaszón pisztrángot sütöttünk, ki is foghattuk. Csinált a gazdasszony a hal mellé jó fokhagymás tejfölt, fantasztikusan finom volt, jól bezabáltunk, aztán olyan úton mentünk........azt hittem ott halok meg.:):) De Sikaszó a legszebb emlékeink között van:)

      Törlés
  8. De jó, hogy megosztottad velünk!
    Egy hónapja voltam kicsit csavarogni én is, négy napon át ungot-berget bejártunk!
    Jövőre folyt.köv!

    VálaszTörlés
  9. Talán a jövő nyáron sikerül, akkor időben szervezünk, és ígérem szólni fogok !

    VálaszTörlés
  10. Lásd, 5 km-re lakom Györgyfalvától, s nem tudtam, hogy falunapok vannak! :-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig nagy buli volt, szombaton este fél Kolozsvár ott volt a koncerten, Andreas, meg Jolly és Suzy voltak.

      Törlés
  11. Megható, ahogyan írtál, ahogyan éreztél. Szép lehetett!

    VálaszTörlés
  12. Jó volt olvasni, képeket nézegetni!:)

    VálaszTörlés
  13. Amint olvasgattam az általad leirtakat meghatódtam. Én Györgyfalván nőttem fel, ott laktam 21 évet aztan férjhez mentem és elköltöztem. Annak ellenére, hogy már tudom az ottani szokásokat, táncokat mindig kimondhatatlanul jól esik amikor visszamehetek és újbol megtapasztalhatom azokat. Ez mindig igy is marad!!! Nagyon köszönöm, hogy ilyen szép dolgokat irtál az én drága szülőfalumról, a szivem csücske. Remélem jövőre is el tudtok majd jönni a falunapokra! Üdvözletemet küldöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, valószínűleg megyünk, majd szólok előre:)

      Törlés