2010. augusztus 19., csütörtök

Bionap Ópusztaszeren

  -Jöttök csütörtökön, ugye?  -kérdezte a Matyi a piacon.  Fogalmam sem volt hova hív.  Aztán elmondta és attól kezdve ott mocorgott a fejemben.
Nyaralni úgyse megyünk, hát menjük Ópusztaszerre!
Ezek az alkalmak nem üzleti lehetőségek, csak  megmutatni  ki mit termel.  Hogy mennyien vagyunk, és milyen jók vagyunk !
Sok gazda eljött, szép árukkal.  Zöldségekkel, gyümölccsel, kenyérfélékkel, sajtokkal, levekkel, aszalványokkal, szárított gyógynövényekkel.









Ott feljebb , a legjobb kecskesajt van, legalábbis én még ilyet nem ettem, mint ez.

Aztán a kolbásztök ! Azt mondta a gazdája, hogy olyan , ha levágnak belőle egy darabot, tovább nől!  Mint a mesében.  Mondjuk ha a kolbászok is ilyenek lennének.....

A biovásár a skanzenben volt.   Imádok ilyen régi házakat nézni, bennük lenni.  Szentendrén nem voltunk még, Zalaegerszegen viszont igen, az más, mások a házak, minden. Ezek alföldi házak, tanyák, Szegedről, Szentesről, Csongrádról  meg még van néhány.
Van amiben mesterségeket mutatnak be, van ahol csak a berendezést.
 Csak!    A régiek életét. Állatokkal, tevékenységekkel, tárgyakkal.







Mindig az jut eszembe, milyen praktikusan is élték az életüket.   Hogy mennyi vackot összehalmozunk manapság a házainkba!  Régen annyi volt, amennyi kellett.    Boldogít-e egy új kuglófsütő, vagy egy  akárhanyadik bögre?   Szerintem ők sokkal kiegyensúlyozottan éltek, mint mi.
Szívesen laknék egy ilyen parasztházban.

Természetesen állatok is vannak.
Rackajuhok, közöttük újszülött lehetett a bárány , még ilyen picurka kisbárányt nem láttam !

Fodrostollú libák, régi magyar fajta.



Szintén ősi magyar fajta kacsák:
Kiscsirkék is voltak, kopasznyakú, kendermagosok.

És ez itt nem a Törpapa háza. Nem. Ez a csirkeól.
Egyszerűen csak kör alakú.  Teteje ledeszkázva és széna    a kalapja.

Egyik kemencében kenyeret sütöttek a holnapi zsíroskenyérhez:


Kunyeráltam, de nem kaptam. Viszont elmondta a néni, hogyan készíti.  Bekovászolja, és nyers krumplit reszel bele.  Kétszer dagasztja, majd kelés után kiszakajtja, harmadszor is kel, aztn uzsgyi a kemencébe. Két kilós kenyeret sütött.  Igazi finom illata volt.

Hamupipőkéknek is volt elfoglaltság, válogathatták a különböző magokat. Aki megismerte a kiválogatottat, az nem a királyfit kapta, hanem finom recepteket.

Itt inkábbcsak a baok látszódnak, de volt közte zöldborsó, sárgaborsó, csicseriborsó, kukorica, babból pedig sokféle.

Jól éreztük magunkat, jó nap volt.

1 megjegyzés:

  1. Bárcsak én is ott lehettem volna a gyerekekkel! Jövőre tessék szíves nekünk is szólni, vagy a Matyinak, hogy el ne felejtse!
    Ezekkel a szép képekkel és a Te élényeiddel teszem el magamat holnapra. Szép, jó éjszakát!

    VálaszTörlés