2011. február 21., hétfő

HÉTFŐ

Igen. A hétfő sok mindenre alkalmas. Például egy új elfoglaltság kezdetére.Mindig is motoszkált bennem a blogírás . Gyerek , család, munka mellett valahogy nem jut elég időm rá. Pontosabban nem annyi mint amennyit szeretnék.
Életem első jelentős gasztronómiai élménye az volt amikor nagymamámmal kisütöttünk vagy száz palacsintát. Azt hiszem még a gáztűzhelyet sem értem fel teljesen, de én akartam. Nagyon. Az "átkosban" nagyanyám egy söntés vagy kocsmának nevezett kimérőben dolgozott , ahol főztek is. Ő. Biztos megvan emlékeitekben a zsemléből kikandikáló rántott hús, amint fenségesen csücsül a kocsma kiszolgáló pultján szigorú rendben egymásra pakolva. Nos ez volt az én kulináris kirándulásom minden nap. Iskolából haza, irány a rántott hús. Nekem mindig nagy szelet, és csak "egyszer" panírozva.
Aztán a másik meghatározó élményem, amely teljesen biztossá tette a főzés szeretetét édesapám különleges vasárnap reggeli ételei. A tartárral leöntött karfiol szőlővel körítve máig megmaradt emlékeimben, de ő még a megmaradt főtt húst is művészien fel tudta használni.

Gondaanyu! Köszönöm a felkérést és a lehetőséget. Minden Igyekezetemmel azon leszek,hogy ennek a színvonalas blognak jó munkatársa legyek.

8 megjegyzés:

  1. Szia Babett ! Üdv a fedélzeten :)

    VálaszTörlés
  2. Szia Drága Nővérkém!!! :)
    Örülök, hogy végre te is blogolsz, még ha közvetve is! :) Foglak benneteket olvasni, sok fincsiséget nektek! Szandi

    VálaszTörlés
  3. :-)) Sok sikert Barbett!

    VálaszTörlés
  4. Köszi mindenkinek. Heló hugikám. Téged is látni? Pussz!

    VálaszTörlés