2011. február 21., hétfő

HÉTFŐ

Igen. A hétfő sok mindenre alkalmas. Például egy új elfoglaltság kezdetére.Mindig is motoszkált bennem a blogírás . Gyerek , család, munka mellett valahogy nem jut elég időm rá. Pontosabban nem annyi mint amennyit szeretnék.
Életem első jelentős gasztronómiai élménye az volt amikor nagymamámmal kisütöttünk vagy száz palacsintát. Azt hiszem még a gáztűzhelyet sem értem fel teljesen, de én akartam. Nagyon. Az "átkosban" nagyanyám egy söntés vagy kocsmának nevezett kimérőben dolgozott , ahol főztek is. Ő. Biztos megvan emlékeitekben a zsemléből kikandikáló rántott hús, amint fenségesen csücsül a kocsma kiszolgáló pultján szigorú rendben egymásra pakolva. Nos ez volt az én kulináris kirándulásom minden nap. Iskolából haza, irány a rántott hús. Nekem mindig nagy szelet, és csak "egyszer" panírozva.
Aztán a másik meghatározó élményem, amely teljesen biztossá tette a főzés szeretetét édesapám különleges vasárnap reggeli ételei. A tartárral leöntött karfiol szőlővel körítve máig megmaradt emlékeimben, de ő még a megmaradt főtt húst is művészien fel tudta használni.

Gondaanyu! Köszönöm a felkérést és a lehetőséget. Minden Igyekezetemmel azon leszek,hogy ennek a színvonalas blognak jó munkatársa legyek.

7 megjegyzés:

  1. Szia Babett ! Üdv a fedélzeten :)

    VálaszTörlés
  2. Szia Drága Nővérkém!!! :)
    Örülök, hogy végre te is blogolsz, még ha közvetve is! :) Foglak benneteket olvasni, sok fincsiséget nektek! Szandi

    VálaszTörlés
  3. :-)) Sok sikert Barbett!

    VálaszTörlés
  4. Köszi mindenkinek. Heló hugikám. Téged is látni? Pussz!

    VálaszTörlés

Lakodalmas vagy sváb kifli

  Nagyon szeretem sütni, mert akár kemencében, akár villanysütőben egyformán szépre sül.  Először lakodalomba kértek meg sütni, akkor kaptam...