Maga a legveszélyesebb dolog a spenót leszedése volt. Jött a két macska és a kutya is a kertbe.
A kutya valamire ráfekszik. Rászólok, akkor jó esetben a kert szélén a fák alá heveredik.
A Girhes a lábam körül, alatt, között keringett, dorombolt, nyávogott, mörrögött, dörgölődzött.
A Dezső napok óta sokat aludt, mára nem volt álmos, játszana reggel óta. Ő is hozzám törleszkedett, megsímogattam, akkor elkapott és harapni, rúgni, karmolni akart. Mivel nem engedtem, a tálból a körmeivel kiszedte a spenót leveleket ( így szokott a borsóval, zöldbabbal is játszani ) és pöckölte, dobálta őket.
Amikor megvolt a kellő mennyiségű spenót, akkor megsütöttem,
így és innen a kalácsot.
Nem lett olyan szép. Nekem nagyon ízlett. Fogok máskor is, bár a kakaós csigát nem döntötte le a trónjáról. Egy laktató leves után második fogásnak kiváló.
Nagyon finom és csodás állataid vannak
VálaszTörlésNagyon jol neznek ki a csigak! En is kiprobalom. A kutyus meg szinten ennivalo!;)
VálaszTörlésIgazi kora nyári finomság. Jól néz ki. A kis segítők nagyon édesek...
VálaszTörlésDe jó ötletet adtál!
VálaszTörlésÉs az állatok is nagyon aranyosak! Nekem már csak egy macskám van, aki Kutyatáp névre hallgat, de az is szeret "kertészkedni". :)
A csigák nagyon jól néznek ki! De a bejegyzés legaranyosabb szereplője a KUTYUS!!!!!!!!!!!!
VálaszTörlésA csigák finomak is. A kutya, egy falusi vegyes, szerelem gyerek, nálunk született. Érti amit beszélünk, ő is tud beszélni, szóval jó fej.
VálaszTörlésgyönyörű a kutyus, pont az esetem. és igen,látszik rajta, hogy tud beszélni. imádom!
VálaszTörlésazért a cicusok is édesek, persze:)