2013. április 21., vasárnap

Kalandozások

Ma lazán vettük a vasárnapot.  Reggel időben felkeltünk és elmentünk Mórahalmára vásárba.
Nagy és híres a mórahalmi vásár, ott nagyjából minden van.

Zsibvásár része is,  ezeré tízet nagysága rész is, meg  kereskedős része is. Kevés kézműves, sok büfékocsi, ontja az égett olajszagot.

A zsibi az izgalmas, csoda dolgokat lehet ott találni.

Ez a mai szerzemény. Szerintem gyönyörű, elegáns, finom, tetszik, na.

Ez egy korábbi vétel:)

De levesestálak, tortatálak is jöttek már velünk haza. 
Mit lehet tudni, ajándéknak is kitűnőek:)

Aztán nem főztem ebédet, hanem elmentünk halászlét enni. Mentünk, mentünk, gurultunk :)

Én ezzel:)

A második falu után van a nevezett halászcsárda, gondoltam lesz ami lesz, annyit nyaggatott már a János, meg a nyáron akarunk egy bicikli túrát, hát kell a gyakorlás. Gondoltam majd megállunk és kilihegem magam.

Hát, egy hős vagyok:):)  Jó, jó, Alföld, de azért itt is vannak kisebb-nagyobb emelkedők, alattomos kis laposok, de jó a bringa, könnyű hajtani, és igazán jól ment. 
Odafele egyszer megálltunk, de  nem voltam fáradt , a kezem zsibbadt eléggé, és az a legrosszabb  leszállni és lábon menni.

Haza jövetben Császártöltésen azon a meredeken toltam a  bicajt, és aztán egyszer csak itthon is voltunk. 
Most nem érzek még csak fáradtságot sem, pedig  42 !!!!! km-t tekertünk oda-vissza összesen.

Hogy holnap milyen lesz nem tudom  még, de szőlőiskolát csinálunk akármi lesz is !

A halászlé elég jó volt, máskor ugyanitt sokkal finomabbat ettünk.  Nem volt elég meleg úgy hozták ki.

Kértünk utána palacsintát. Tésztájában mákos, fahéjas almával töltött, karamellszósszal leöntöttet.  Elég sokára hozták ki, másnak a gesztenye püréjét akarták adni, aztán végül csak megkaptuk.  Ha kicsit kevesebb cukorral csinálják, tökéletes lett volna, majd itthon reprodukálom:)


2 megjegyzés:

 Van egy sorozat, amit néha nézek, aholis a főszereplő otthon kenyeret süt és eladja a közeli kávézóba.  Minden nap megkérdezi, elfogyott-e,...