Lányok

Ez olyan hoztam is meg nem is kép.
Azt nem  tudom, hogy egy panel lakásban hoy bírnak el a szülők egy ilyen aktív , eleven gyerekkel , mint a Juli.  Az is biztos, hogy ha van néhány hasonló az óvodai csoportban, akkor az óvónéni megdolgozik rendesen a fizetéséért.

Teljesen felvillanyoznak.
Két hete találkoztunk, és úgy tűnt, hogy a kicsinek  ismerősök voltunk. Eleve barátkozós, nem sír ha elveszem az anyjától.
Nagy nyáladzásban van, prrrrrrr és folyik mindenfelé:)
Gurul, hasra, hátra, kis idő és nekiindul a világnak. A Juli sokáig úgy közlekedett, gurgulázva.
Énekkarra  járt 9 hónapig anyával . Nem akart sehogy sikerülni elaludni, ezért a babakocsiban lötyögtettem és dudorásztam. Azt nagyon szereti, mosolygott egy darabig, azután elaludt. De a zenélős játékok is a kedvencei.
Felfedezte a lábait, kibontva első dolga bekapni a lábaujját.
Mindenkinek az arcát fogdossa, a papa szakállába szuper jó volt belecsimpaszkodni.

Mind náluk voltunk, mondta is a Juli, hogy most aztán jó sokan vagyunk ! Nagyon szereti a Juditot is meg az Annát is.  Annával egy különleges kapcsolata van. Három hónapos alig elmúlt amikor náluk voltunk és nagyon megnézte . Akkor arra gondoltam, talán hasonlítanak az Eszterrel, egyforma hajszín, szemüveg, talán a hangjuk is.  De az Anna volt, akit először megjegyzett, az ő neve az első szavai között volt. És azóta is.
Nagyot játszottak, birkóztak, rajzoltak, összecsomagolta a Julit, kezét lábát, és föladta postán, és ilyesmiket.
Sok verset mondókát tud az óvodából.
Üdülni voltak a múlt héten, és képzeld mama, szökőkút volt a medencében! Valami bugyborgósba fürödtek, épp csak úszóhártya nem nőtt    a lábujjai közé.

Akinek van, az tudja miről beszélek.  Akinek még nincs az készüljön, fantasztikus !