Sárgarépa-alma-őszibarack rostoslé

Már egy hete érlelődik szegény őszibarackunk. Olyan hősiesen tűrte,hogy még mindig nem tudunk vele foglalkozni, mert a konyhánk gyakorlatilag megszűnt létezni. Se kenyér sütés, se főzés egy teljes hétig. A kert él, és terem, attól hogy én nem érek rá. De ma már hozzáfértem az edényeimhez. Kibányásztam a dobozokból a felszerelésemet a befőzéshez, és a szűz konyhámban nekiálltam befőzni. Szép számmal lett őszibarackbefőtt is, de a favorit mindenképpen ez az ivólé.
Sima őszilevet is fogok csinálni, de azt csak a nagyon érett barackokból. Most még csak pár kiló volt alkalmas a rostos lének.

Lehetne házi kubu is a neve, de ez sokkal finomabb. Meg zamatosabb, meg szebb, meg tudom, hogy miből készült:)
Gyakorlatilag minden a kertből van. Egy csokor friss répa, 4-5 nagyobb szem őszibarack, 2-3 savanykás nyári alma. Egy kis citromsav, a színe miatt, és méz vagy cukor ki, hogy szereti.
Kétféle képpen készülhet. Friss fogyasztásra csak egyszerűen felaprítjuk a gyümölcsöket, a répát lereszeljük, beledobáljuk a turmixgépbe egy kis citromsavat adunk, hozzá, felöntjük egy kis vízzel. Jó alaposan összekeverjük a géppel és már iható is. A víz mennyisége opcionális , ki milyen sűrűn szereti:)

Ha télire készítjük,a répát egy kis vízzel előfőzzűk. A továbbiakban ugyanúgy járunk el, mint az előbb. Ha kész a levünk, fazékba tesszük, felfőzzük, ép csak rottyantunk egyet rajta, és mehet a csirátlanított üvegekbe a forró lé. Esetleg egy kis tartósító, a tetejére, máris lekötni és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Rostos kajszilé itt

Rostos szederlé itt