Leg-, leg-, leg.....

Hogy milyen is volt ??  Fííínom !  Háromszor is szedtek belőle. Kicsit húsleves ízű, kicsit becsinált, kicsit liba, kicsit savanyú, kicsit édeskés.

Ez volt a fő attrakció.  Ha semmi mást nem főztem volna tegnap, akkor is meg lettem volna magammal elégedve .
A Príma Konyha magazin címoldalán díszeleg ez a leves, és ez olyan leves amilyeneket én nagyon szeretek.

Még nincs késő, menjetek vegyetek liba aprólékot. Szárnyat, nyakat, zúzát, hátat.
Tegyétek fazékba, öntsetek rá hideg vizet.
 Felforrás után mehet bele a  zöldségek sora:
 vöröshagyma,
 fokhagyma,
sárgarépa,
 petrezselyemgyökér,
 karalábé,
 zellernek a gumója és a levele is.

Só, egész bors.  Csak lassú tűzön puha , omlósra főzzétek.
3 szép birsalmát vagy körtét szeletekre vágva dobjátok a levesbe.  Tejfölös habarással sürítsétek, egyet forr és kész.
Tálalásnál a hagymákat kidobni, petrezselyem zöldjével bőven megszórni és elégedetten asztalhoz hívni a családot.
Aztán bezsebelni a cuppogást, hümmögést, nyeldeklést, szóval a dícséretet.

Akkor mégegyszer:

- Birs?

- Nem, én seretlek:)