A szombat az tulajdonképpen kirándulás. Bár korán kelünk, de jó kis baráti társaság verbuválódott össze.
Reggel egy kortynyi házi pálinka, még a dugiban főzött tavalyiból, mi viszünk saját sütésű kenyeret, a Pali bácsi ad hozzá húsfélét, a Gódorék zöldséget, a Galgások sajtot- és közös früstök előzi meg a munkát. Reggel korán vevő is kevés van még, lehet.
De a Laci asztalánál egy másik csapat eszeget vidáman mindíg.
Télen bort forralunk, nyáron fröccsöt adunk .
Néha ünnep van. Ma pl. szüret volt a biopiacon. Végül egy kis szőlő is lett, prést a Korom Péter hozott, újbort, murcit mindhárman vittünk.
Palackozott must az naná, azért megyünk.
Dísz is került a Borház elejére:
Szép pirosra színeződött a cabernet szőlő levele nálunk, a Dobosiék pedig terméssel együtt hozták el a fél tőkét.
Ott az asztal csücskén a kalácsom:)
Körberakva levelekkel.
Sokan megcsodálták, lefényképezték, megkérdezték, hogyan készült. Aztán 10 óra környékén már nem lehetett tovább várni, nagyjából fél óra alatt egy morzsa se maradt belőle.
Mindig van zene, és ma nem volt vásárolni a Halász Judit, de elénekelhette volna , hogy : a zenekar végre hangol, karnagya - ennek nem egy öreg angol, hanem Gyönyörű Zsiga vásári kikiáltó és vőfély.
Fő szervező és lebonyolító a Rózsa Péter, főzött is egy finom szürkemarha pörköltöt, amit a piaci közönség jó étvággyal elfogyasztott.
Itt éppen kimenőn van a bogrács mellől, és a főzéshez szükséges ihletet szedi össze az ivásra használt szarvból.
A Borháznál pedig természetesen nagy kóstolás volt.
Legközelebb disznótoros ünnepség lesz, aztán jön a Mikulás !
