Idén már november elején valami elképesztő módon elkezdett foglalkoztatni a karácsony. Ajándékokat kerestem, menüt terveztem.
Gondolom az is közrejátszott, hogy most teljesen csak a mi ünnepünkre koncentrálhattam, meg megint együtt lett az egész család. Juditéknak véget ért a 2 éves afrikai kiküldetés, 21-én hazaérkeztek.
Hogy beigli lesz, az alap. 5 féle aprósüti is sült, ebből nekik is vittem. Beigli 12 darab sült, a nővérem kapott kettőt, a Juditék kettőt, az Annáék is kettőt. Eszter süt maguknak, szebbeket, mint amit én tudok :)
Aztán mindig van egy pont, amikor úgy érzem, minden hiába, nem leszek készen, nem lesz elég, nem lesz jó ...stb..... aztán ez is elmúlik.
Terveztem Marlenkát, ezt elvetettem, de egy torta az kell, és a méteres kalács is szép, finom.kiadós.
Soha eddig nem esett be a piskóta teteje. Na most ! most igen.
Megsütöttem a méteres tésztákat, kifordítottam rácsra, letakartam. Kimentem a konyhából 2 percre, mikor megyek vissza a letakart meleg tésztákon ott fekszik a 6 kilós macska . A méteres kalács így befejezte pályafutását, még ott a két tészta, majd valmit csinálok belőle.
A torta megmenekült, levágtam a kráter szélét, és kókusz mousszet, tettem rá, nagyon finom lett, ízlett mindenkinek.
És akkor időrendben:
Kedden, 24-én reggel bedagasztottam 4 kiló lisztet kenyérnek. Napközben tutujgattam, délután kiszakajtottam, hideg helyen várt másnap reggelig, hogy megsüljön a kemencében.
A halat a János főzi, Baján és környékén ez a szokás :) Két jó nagy halból lett halászlé, jó finom is lett, ebédre ettük Annáékkal és a nővéremmel. A második fogás beigli volt. Délután még összeraktam egy nagyobb lábas töltött káposztát, az mindig a jolly joker, nem mindenki szereti, de szükség esetén életet menthet :) Sőt, egy kis fazékban vega töltött káposzta is készült :)
Szerdán 25-én reggel egyből begyújtotta a János a kemencét, 11 órára megsültek a kenyerek.
Ebédre maradt halászlé, és a káposztát terveztem, de a gyerekek közül se mind szereti, ezért a kimaradt töltelékből egy kis paradicsomos húsgombóc készült, az már nem volt nagy kaland megfőzni.
Fél kettő körül megjöttek az Eszterék, a hal osztatlan sikert aratott, meg a választás lehetősége a második fogásnál. A Juli nem eszik húst, neki készült a vega változat, gomba, vörös lencse, rizs, hagyma tojással összefogva, ugyanúgy betöltve fűszerezve, rántva.
Vacsorára megérkeztek a Juditék is, a maradék halra rácsaptak :)
A kenyérsütés után én betettem a kemencébe két köcsögbe húslevest. Egy jó nagy tyúkor elfeleztem, bezöldségeltem, 4 liter vizet öntöttem mindkettőre, só, ahogy kell.
12-en aludtunk, na az se kutya mire eldőlt, hogy ki melyik szobában, ki az ágyban kinek ágyazzunk a földre :)
Csütörtökön 26-án reggeli után a Juditék elmentek Hajósra , ott ebédeltek.
Nekünk ebédre volt ugye a leves, sütöttem csirkecombot, sós spenótos túróval töltve és karajt sajttal és aszalt szilvával összegöngyölve. Köretnek krumplisaláta és narancsos sült céklasaláta volt. Juli sajtgombócokat kapott a salátához.
A tortát nem vágtuk meg, nehogy kanalazni kelljen, meg azt olyankor akartam, amikor mind együtt vagyunk.
Vacsorakor jött el ideje, mivel az Eszternek most lesz, a Vincének, Reginának nemrég volt szülinapja rátettem egy olyan tüzijátékot is, jó sokáig szikrázott :)
Pénteken, ma 27-én mindenki nálunk ebédelt, 14-en voltunk. Az egyik kondér leves még érintetlenül a hidegben várakozott, sütöttem hurkát és kolbászt krumplival, a Julinak gonbamártás készült a krumplihoz.
Befőtt, csalamádé és egy spenótos rukolás saláta, almával lila hagymával dióval. Öntet só, olaj, méz, mustár citromlé. Isteni ! elfogyott mind egy szálig.
Szerencsére van egy naaagy asztalunk ami még nyitható is, ha kissé szűkösen . de eéfárünk mellette.
Aztán még egy kis játék beszélgetés, és indultak haza.
És igen, elfáradtam. Mert hiába segítenek, az én konyhám, én tudom mit hogyan akarok, mi hol van, én szervezem, időzítem. Mert hiányoznak és szeretem őket. Hogy máshogy mutassam ki, minthogy kedveskedek nekik, olyat főzök sütök amit szeretnek ?
De. Mikor azt mondják, mama ez nagyon finom volt, hogy két évig az én húslevesemre gondolt Afrikában, amikor hazamenéskor még alkudozik az anyjával, hogy pár csokis pöffeteget hadvigyen magával, a Zsófi mosolya, humora, ahogy együtt játszanak hatan - az kárpótotl. Most pihenek. Holnap nyolcig fel se kelek :)
Húsvétkor úgyis mindenki jön újra :)
