....legyetek jók, ha tudtok!

Bevezetés:  
Eladásra hirdettek egy házat a faluban. Egy városi család megnézte, úgy döntöttek kell nekik. Megegyeztek az eladóval,   SZÓBAN.
Márc. 1-én idecuccoltak.  Aztán kiderült, az eladó máshogy gondolja, ezt is, azt is és ha nem, utcára teszi őket.  Öt gyerekkel.
Segítséget kértek az önkormányzattól, és a János "védőszárnyai" alá kerültek.  Ideiglenesen elhelyezést kaptak, aztán pár nap alatt lett lakás is, szociális bérlakás, igen méltányos bérleti díjjal.
3 szoba, egy kályha, se tüzelő, se elég bútor  - de mivel az egész falu felháborodott a történtek miatt, egy adott kályhát, a másik adott tüzifát, a harmadik takarót, a negyedik szekrényt....

Tárgyalás:
Gondoltam egy merészet, és március 21-én jótékonysági céllal a Tájházunk udvarán lévő kemencében kenyeret sütöttünk.  A hozzávalókat én vittem.  Két segítőm volt.

28 db 1100-1200 grammos fehér kenyeret sütöttünk.

Ilyeneket, illetve ezeket is itt a képen .  Egy kenyér minimál ára 1000 Ft volt.  Úgy gondolkodtam, hogy nem ingyen kérek pénzt a családnak, hanem adok is valamit. Mennyi pénzt  elkótyavetyélünk cigire, kólára, csipszre,  egyszer adhat aki akar jó célra is.

Minden kenyér elfogyott, összejött 40 ezer forint.

Mint kiderült mosógép van, viszont a lakásban a gáztűzhely meglehetősen romos állapotú. 

Ma hazafele jövet a Metró áruházban  vettünk egy  MORA PS 131 MW 1 jelű gáztűzhelyet  39.992 forintért.

Itt még becsomagoltan.

Aztán kibontottuk, és kiderült, hogy nincs benne PB gázhoz fúvóka, így egyből a szerelőhöz kellett vinni, de ő legalább szakszerűen beköti hétfőn, így a jótállás is érvényes lesz.

Négy égő, viszonylag nagy sütővel, öntisztító sütő, tepsi, ami kell bele.

Befejezés:

Újra csak megköszönni tudom a segítségeimnek is, és azoknak is akik megvették a kenyereket. Többen visszajeleztek, hogy nagyon ízlett:)

És számomra a tanulság?   Azok, akikre én gondoltam, hogy elsőre jelentkeznek, hogy ők biza kérnek egyet, hát azok nem jelentkeztek.  Valószínű az     EQ-juk hibás, kicsi a szociális érzékenységük, legalábbis szeretném ezt hinni, mert a másik gondolat elég kiábrándító.

Csak biztatni tudok mindenkit, akinek lehetősége van , hogy segítsen ha kérik. Csak egy csepp amit adunk, de egyszercsak összejön egy vödörrel.  És elég jó érzés.

Kenyérsütés március idusán

Kenyérsütésről írtam már itt a blogban, de mostanra kikristályosodott a kemencében sütés technikája, hát leírom. Kérték is, íme.

Én emlékszem, ahogy anyám gyerekkoromban kenyeret sütött. Volt a faluban több helyen kemence, pontos beosztás volt, mikor ki süt.

Beáztatta az előző kenyér sütése után összekapirgált és megszárított morzsát, a lisztet a vájdlingba szitálta, féloldalt felhalmozta.  Ma is látom a kezeit...

Beleöntötte a kovászt, a főtt, áttört krumplit, kevés élesztőt, langyos vizet, és egy kis liszttel fakanállal jól összekeverte. Meglisztezte, rátette a keresztfát és letakarva hagyta hajnalig. 

Hajnalban korán kelt, én tovább nem láttam, de a nővéremnek még megtanította, ő aztán sose sütött kenyeret.

Nagyjából így csinálom én is, annyi a különbség, hogy nem száraz morzsával, hanem hűtőben tartott kovásszal sütök.  Kovász egyszerűen csinálok, kb. 20 dkg lisztet 2 dl vízzel elkeverek csipet élesztőt adok hozzá és hagyom dolgozni. Mikor jó habos hűtőbe teszem, és ott várja a felhasználást. Amikor kiveszek belőle, teszek is hozzá, etetgetem, így mindig van. 

A kovász szépen megkelt, majd összeesett. Lehet dagasztani. 1 kg liszthez 1 evőkanál sót számolok   Vizet amennyi szükséges. Kezdetben elég keményre dagasztottam a tésztát, aztán rájöttem, hogy lehet lágyabbra is, könnyebb vele dolgozni és szépen feljön a tészta bevetés után.

A dagasztás nem könnyű, ha csak nekünk sütök akkor géppel csinálom, de ha sok kenyér kell akkor bizony segítség is van, és többen gyúrjuk, gyömöszköljük a tésztát szép símára. Kb. 20 perc után egy kicsit még  rádolgozunk, aztán lisztezve , letakarva kelhet szép pocakosra.

Juli, a legnagyobb unoka:) 

Bő óra alatt megkel a tészta, akkor formázom. Én a kerek cipókat szeretem, azok nekem szebben szoktak sikerülni.  Vannak szakajtóim, a zöme régi, vásári darab. Szeretem a régi kenyérruhát is, szintén vásárokban lehet találni őket.

Kiszakajtás után ismét kell egy óra kelés, és kész a tészta. 

Egy kemence próba, hogy jó-e a hőfok és már borítjuk is a lapátra a cipócskákat. Vizezés, egy gyors bevágás és mehet befele a meleg kemencébe.

Ezeket tavaly augusztus 20-ra sütöttük.

Ezeket most disznóvágásra.

Ők ma sültek:)

Itt pedig a kettő az egyben látható, a cserépedényekben töltött káposzta, és közben megsültek a gyönyörű kenyerek is hozzá.

Megszegve.  Egy hétig garantáltan ehető, a héja ugyan megpuhul, de a  belseje is puha marad. 

Kiváló ajándék, eddig mindenki örült, aki kapott belőle.