Magyarország volt a díszvendég.
A vitrinünk.
Novotel hotel, szoba.
Fürdő.
Minibár:)
A magyar pavilon, és alább a magyar termékek.
Volt még nyúl, hal, és a többit nem tudom miféle finomabbnál finomabb kolbász.
Alakor búzából kenyeret már sütöttem, de az első magyar biosör is ebből készült.
Természetesen fröccs is kapható volt :)
A müzli szelethez hasonló csemege.
Ez már lengyel, kecske és juhtejből készült sajtok, joghurtok. Aki árulta fiatalember, első nap odakiabált : Jó napot !
Csak kecskesajtot láttunk, de nagyon sokfélét.
Hát ez is megér egy misét, csokoládék, bonbonok....
Minden nap megkóstoltuk:)
Malmok, pelyhesítők, lisztek., pékáruk.
Ez volt a legsötétebb, majdnem fekete kenyér.
Hatalmas kuglófok.
Nekik vittünk pogácsát, kaptunk egy karamellás isteni sütit cserébe.
Ebből egyet hazahoztunk:)
Elég sok húsféle is volt. A kedvencem itt alant ez a disznóláb:):)
Sok sok sok sok mézet kínáltak.
És ugyanolyan sok gyümölcslevet. Főleg almát, de nagyos sok málna volt, és berkenyét is. Egy helyen nyírfavizet lehetett kóstolni, vásárolni.
Feldolgozott zöldségek, gyümölcsök is voltak.
Különféle tészták,
..fűszerek..
..zöldségek,
..sörök..
..és fantasztikus málnák!!!!!
Natúr kozmetikumok....
és tisztítószerek.
Kávék..
..teák...
...és sajtok, sajtok, sajtok.
Kirúgtunk a hámból:)
Ezt én sütöttem pásztói lisztből, itthonról vitt kovásszal. Egy szuper villanysütőt szereltek a konyhába, szívesen hazahoztam volna.
A pogácsámnak híre volt :) aztán híre hamva se:)
Apja és lánya:)
És akkor a mese:
Dezső a macska határozott ellenvélemény jelentett be. Éjfélkor keltünk, ő bejött, evett pár falatot, majd elbújt. Tudta napok óta, hogy elmegyek itthonról. Kikotortam nagy nehezen, akkor meg kihányta a pár perce megevett macskatápot. Aztán végül csak kiment, de nézett nagy ártatlan szemekkel rám:(
Budán összeszedtük az Annát, de egész úton odáig zuhogott az eső, és nagyon megterhelő olyankor vezetni.
Felkötöttük a nyúlcipőt, és uzsgyi, négy határon át! Amitől én eléggé rosszul voltam, mert a személyim lejárt, az új nem jött meg, útlevél rég nincs, arról meg, hogy a jogsi jó-e, ellentétes vélemények voltak.
Az autópályán 900 km az út, a gugli szerint ez 9 óra. A rövidebb az tovább tartott volna, a pálya egyértelmű....gondolja a gyanútlan utazó. Szlovákiába érve vettünk matricát, a cseh utakra nem adtak. Még itthon egyszerre meg vehettük volna a kettőt, de másfél órát várni kellett volna a shop nyitására.
Már a cseh határ felé megálltunk egy parkolóba aludni egy kicsit, egy órát. Ettünk, egyéb reggeli teendők elintézése után irány Csehország.
Vagy 150 km-en keresztül olyan rettentő volt az út, hazafele úgyszintén, hogy az autóban ugrált, zörgött, csörgött minden. 2 méterenként egy taraja volt az útnak, tötötö tötötö zötykölődtünk, azon csodálkoztam, hogy egy autó sem állt kiesett kerekekkel a leálló sávban.
Brnoban egy kissé el is kavarodtunk, eltereltek és nem találtuk a pályára vezető utat, de aztán a GPS segített.
Lengyelországba már szép világosba értünk, egy új autópályán, és sehol nem volt jele, hogy matricát kéne vennünk.
Ostrava - Katowice - Ludz útirányon mentünk, autópályán, illetve a végén autóúton.
Mindenhol építenek. Megyünk, egyenesen is Ostrava, jobbra is Ostrava. Mentünk egyenest. Egyszercsak feltünt, hogy senki rajtunk kívül a vadi új úton. Meg egyszer csak vége lett az autópályának. Na ott kanyarogtunk, kavarogtunk egy darabig, nem hallgattunk a GPS-re, hanem a táblák után vissza találtunk a pályára.
14 órakor értünk Lodzba, a kiállítás helyére, a magyarok közül mi győztünk , büszkék is voltunk:)
Ugyan aki szervezte a lengyel részről nem várt bennünket, de sebaj, Anna angol nyelvtudása kiváló, elboldogultunk.
Kipakoltunk, elrendezgettünk mindent, addigra jöttek mások is, és elmentünk a szállodába.
Novotel szálló, két éve újították fel, szép, kényelmes, minden igényt kielégít. Kétszemélyes szobák, egy igazolvánnyal szobánként mehetett mindenki, én nem nyújtogattam az enyémet :)
Pénteken protokoll programok. Se a magyar se a lengyel államtitkár nem volt ránk kíváncsi, pedig Magyarország volt a dísz(pinty)vendég az idén.
Készültek töltött káposztával, többször is felröppent, hogy jön a delegáció, aztán mégse. Köszönjük.
Este gálaest. A lengyelek szervezték, nem részletezném, botrányba fulladt, mire a borkóstolóra került a sor megitták a vendégek a borokat.
Szombaton volt még egy workshop nevű rendezvény, tőlünk az Anna készült rá, többen meg is dícsérték akik hallották.
A szombat határozottan sikeres nap volt, sokan megkerestek bennünket , sok üzleti tárgyalás volt, remélhetőleg üzlet is lesz belőle.
Már szombaton is sok látogató volt, vasárnap hosszú tömött sorban álltak a belépő jegyekért a városiak.
Lodz Lengyelország 3. legnagyobb városa, 8 egyetem van, több, mint 700 ezer ember lakja.
16 óráig tartott a kiállítás, addigra mi minden t kipakoltunk a kocsiba. Mikor reggel odaértünk a parkolóba már nem jutott hely, a bejárati kapu közelébe sikerült megállni. Akkor bosszankodtam, és most milyen jó volt !!! Nagy nehezen kitolatott a János, gyorsan beültünk és indulás haza.
Ellenkező irányból menve kikerültünk minden csapdát, na a cseh autópálya az talán még rosszabb volt, egyszer volt egy kis várakozás is. Annát kitettük a ház előtt, és indultunk haza.
Délután 4 órakor jöttünk el Lodzból, hajnali fél négykor bezuhantunk az ágyba úgy koszosan és aludtunk fél nyolcig.
Ma nem voltunk nagyon frissek:)