Terveztünk egy kemencés sütést 16-án, de az eső elmosta. Előtte ragyogó jó idő volt, reggel és egész nap eső, szél, hideg.
17-re viszont kiderült az ég, nem mondom, hogy felhőtlenre, de kellemesre.
Kovászok ugrásra készen várták a dagasztást.
Ugye milyen jól néz ki? A Gyöngyi dagasztja a ciabattát:)
A kovászos kenyereink tésztája így kelt meg:)Szép kerekre.
Ez itt bagett, csak a nagy izgalomban elfelejtettem a srég bevágásokat. Cserébe magától kirepedt az oldala:)
Pogácsa szaggató híján kockákat vágtunk a tésztából. Élvezeti értékéből talán nem vont le, bár a pontozás eredménye még titkos:)
A villám dagasztású ciabatta nyersen, sült fotó nincs, elég rövid életű volt ugyanis.
A Tájház kemencéje. Kakaós és mákos kalácsok, langalló és gyökérkenyerek sülnek éppen.
És a világbajnok, gyönyörű, illatos, finom cipóink!
Elég sokan voltunk, sok mindent sütöttünk, örültünk, nevettünk, el is fáradtunk, de az az érzés, amikor kivesszük ezeket a csodálatos kenyereket a kemencéből - hát az semmivel össze nem hasonlítható!
Ahogy a Gabojsza írta, napsütésben kezdtük és telihold világított , mikor befejeztük:) Boldogsággal a szívünkben.
De jó lehetett!!! :):) szépek a kenyerek, nagyon :)
VálaszTörlésNagyon jó érzés olvasni, pont így érzünk mi is minden alkalommal, amikor "kemencézünk" :)
VálaszTörlés