Kenyérsütés március idusán

Kenyérsütésről írtam már itt a blogban, de mostanra kikristályosodott a kemencében sütés technikája, hát leírom. Kérték is, íme.

Én emlékszem, ahogy anyám gyerekkoromban kenyeret sütött. Volt a faluban több helyen kemence, pontos beosztás volt, mikor ki süt.

Beáztatta az előző kenyér sütése után összekapirgált és megszárított morzsát, a lisztet a vájdlingba szitálta, féloldalt felhalmozta.  Ma is látom a kezeit...

Beleöntötte a kovászt, a főtt, áttört krumplit, kevés élesztőt, langyos vizet, és egy kis liszttel fakanállal jól összekeverte. Meglisztezte, rátette a keresztfát és letakarva hagyta hajnalig. 

Hajnalban korán kelt, én tovább nem láttam, de a nővéremnek még megtanította, ő aztán sose sütött kenyeret.

Nagyjából így csinálom én is, annyi a különbség, hogy nem száraz morzsával, hanem hűtőben tartott kovásszal sütök.  Kovász egyszerűen csinálok, kb. 20 dkg lisztet 2 dl vízzel elkeverek csipet élesztőt adok hozzá és hagyom dolgozni. Mikor jó habos hűtőbe teszem, és ott várja a felhasználást. Amikor kiveszek belőle, teszek is hozzá, etetgetem, így mindig van. 

A kovász szépen megkelt, majd összeesett. Lehet dagasztani. 1 kg liszthez 1 evőkanál sót számolok   Vizet amennyi szükséges. Kezdetben elég keményre dagasztottam a tésztát, aztán rájöttem, hogy lehet lágyabbra is, könnyebb vele dolgozni és szépen feljön a tészta bevetés után.

A dagasztás nem könnyű, ha csak nekünk sütök akkor géppel csinálom, de ha sok kenyér kell akkor bizony segítség is van, és többen gyúrjuk, gyömöszköljük a tésztát szép símára. Kb. 20 perc után egy kicsit még  rádolgozunk, aztán lisztezve , letakarva kelhet szép pocakosra.

Juli, a legnagyobb unoka:) 

Bő óra alatt megkel a tészta, akkor formázom. Én a kerek cipókat szeretem, azok nekem szebben szoktak sikerülni.  Vannak szakajtóim, a zöme régi, vásári darab. Szeretem a régi kenyérruhát is, szintén vásárokban lehet találni őket.

Kiszakajtás után ismét kell egy óra kelés, és kész a tészta. 

Egy kemence próba, hogy jó-e a hőfok és már borítjuk is a lapátra a cipócskákat. Vizezés, egy gyors bevágás és mehet befele a meleg kemencébe.

Ezeket tavaly augusztus 20-ra sütöttük.

Ezeket most disznóvágásra.

Ők ma sültek:)

Itt pedig a kettő az egyben látható, a cserépedényekben töltött káposzta, és közben megsültek a gyönyörű kenyerek is hozzá.

Megszegve.  Egy hétig garantáltan ehető, a héja ugyan megpuhul, de a  belseje is puha marad. 

Kiváló ajándék, eddig mindenki örült, aki kapott belőle.