Program ajánló

Mindig van valaki, aki utólag jegyzi meg, de jó lett volna itt lenni!

Idén augusztus 20-án is ünnepséget rendezünk a Tájházunk udvarán.


Reggel korán kezdjük a kenyérsütést.   6 órakor.

Úgy tervezem, hogy 30 kiló lisztet dagasztunk be, több részletben , és lesz hozzá dagasztó gép is. 
Délre ezzel nagyjából készen leszünk. 

Déltől 15 óráig szabad a kemence, aki akar süthet benne saját részre kalácsot.

16 órakor ünnepi szentmise lesz a templomban.

17 órakor a kenyereink fölött áldást mond Szauter Róbert plébános úr.

Kenyér szegés és vacsora következik, ki mit hoz a kenyér mellé, azt eheti. Lehet főzni is az udvaron, 3000 forint nevezési díjért kap a nevező 5 kg húst, egy sörpadot, és egy kenyeret.

Vacsora után a Bezdánból érkező színjátszó csoport előadását nézhetjük meg, aztán pedig bál és táncika zárja a napot.

Sütemények is lesznek, remélem, egy közös asztalra lehet rakni, és egymásét is megkóstolhatjuk.

A tavalyi ilyen volt: 2014. aug 20. Érsekhalma.


Akinek kedve van, szívesen látjuk.

Elkészült a plakát is :

Volt egyszer egy macskám

Olyanra, hogy ne lett volna macskánk nem is  emlékszem.  Anyám is szerette őket, meg faluhelyen a porta tartozéka volt, állatok takarmányára jöttek az egerek, meg egyáltalán csak úgy, mert jó megsímogatni egy puha macskabundát.

A Dezső két évesen került hozzánk. Előtte is volt nyaralni :), de akkor véglegesre.  Harmadiknak, a meglévő kettő mellé.
Panelmacskaként félt mindentől odakint. Mert persze vonzotta az a kinti lét, a napsütés, a szagok, a tér, az élet.  A konyhaajtóba tettem egy papucsot, hogy ne  csukódjon be, mert nyáron ha egy  fecske rárepült, akkor lóhalálában rohant befele.
A csirkecsonttal csak játszott.
Én voltam a gazda neki, emlékszem egyszer a másik macskánk az ölembe ült és meglátta!  Na volt ám mészleonnan !!! nyávogás és morgás és fújjolás:)
Aztán szépen megszokta a kinti ingereket,  hozta az egereket sorba, jó esetben kinyúvasztva, ha nem akkor egerésztünk, míg el nem kaptuk Egérkét :)
A kutyákkal is összeszokott, rendes kutyáink vannak, mondtam neki:  EZT a cicát nem bántod ! - és nem bántotta.
A kisebb meg úgy született, macskás házba :)

Sok emlék kavarog most a fejembe, ezer kép van róla a számítógépen.
Biztos van macska mennyország is, remélem ott van.
15 évet élt, 13-at velem.  Most rossz ez a nap, sajog a szívem, és összeszorulva a torkom. Mert igen, lehet mondani, hogy "csak" egy macska. Nem nem így van.  Ő az én macskám volt. Velem aludt, tőlem fogadott el ennivalót és akkor ment ki, ha én nyitottam az ajtót.

Néha láttuk a régi macskáinkat elsuhanni a házban. Remélem majd Ő is eljön néha hozzám.

Két keréken

Mára beterveztem egy nagyon nem szeretem dolgot, amit húzok-nyúzok megcsinálni. Tegnap hazafelé fölvetődött a gondolat, hogy menjünk ma el  biciklizni.  Nagyon nem voltam lelkes, nem is adtam egyértelmű választ.
Gondoltam is, hogy menjen egyedül, akkor nem kell hozzám alkalmazkodni tempóban, kilométerben, semmiben.

Aztán csak elmentem.

Innen indultunk, Bajáról a Szentháromság térről.

Átmentünk az újonnan átadott biciklis  hídon. Bajaiak, ugye direkt csinálták ilyen hepe-hupásra?  Mert az nem létezik, hogy egy hét alatt lett ilyen. Vagy ilyen lett.

Sok hajó várakozott a Sugón.

Igen, óvtuk és védtük.

Vár ránk az út.....

Szeremlén kecskékkel is találkoztunk:)

Egyszemélyes komp:)

Itt a kompkikötőnél egy csónak mellett találtunk egy mocsári teknőst.  Hagytuk szépen békességben.

Egy  helyen le lehetett menni a Duna partra.  Buja növényzet volt végig mindenhol, ez pl. farkasalma.

Ezt ha jól tudom bárány pirosítónak hívják, teli volt vele a gát oldala.

Na ilyeneket találtunk.  Aztán jöttek halászok is, biztos ők használják a házikót.

Ez tetszett jobban :)

A Duna.

Csónakok. Jók és rosszak egyaránt voltak.

Magas a vízszint, valószínű eza kiszáradt fatörzs is azért van a vízben.

Útirány és távolság. Ez legalább a fele odaútnál volt.

Ilyen dús és virágokkal teli a töltés oldala.  Épp kaszáltak is pár helyen, micsoda finom lehet az állatoknak a sok gyógynövénnyel és virággal teli széna !

Őt nem ismerem, de sok volt belőle.

Újra lekanyarodtunk a Duna partjára.

Megettük a kis elemózsiát is.

Szemközt Dunaszekcső. Keskeny és gyors sodrású a víz itt.

Katonás rendben a széna.

Dunafalva. 

Nem kamilla, margaréta.

Érsekcsanád, Révcsárda.

Fől a halászlé. Ott frissen, ahogy megrendelik.

Szemben pedig Veránka, az üdülő hely.

Több mint 40 km-t tekertünk, sík terepen, nem volt megerőltető.

Baján szerettünk volna visszafelé halat enni, de minden hely teli volt.  Így Érsekcsanádon próbálkoztunk. Másfél órát legalább vártunk, mire megkaptuk a halászlét, ami jó volt, de nem az ami után másnap is visszamennénk.

Holnap meg bezárok ajtót, ablakot, magam elé teszek egy üveg pálinkát, ahogy a Pali bácsi, nem, nem meginni, csak nézni, és megcsinálom az elmaradt munkát. Tuti.

Kenyér képekben elmesélve.

...értük van a parádé:)

Habzik a kovász, lehet dagasztani.

20 perc alatt a gép ilyenre dagasztja a tésztát. Mikor ilyen szép rakott, akkor jó.

Akkor ilyen buborékok vannak benne. Pukkan, sípol a kezem között.

Megkelt.

Szakajtóban, bölcsőben:)

Tűz, tűz !

Mire az utolsó is bekerül, az elsők kinyílnak.

Félidőben.

És készen:)

Gyertek haza libuskáim:) 

A kemence szájában.

Sorban ropognak:)

Fél kilósak....

...cserepesek....

...lyukacsosak.  Tökéletesek:)