Alig valami kell hozzá, igaz édes, de talán lehet csökkenteni a cukor mennyiségét.
Egyszer már készült, akkor 2 személyre szólt a recept, de most vettel egy gyűrű formát direkt ezért. Ebbe több anyag kell.
Tehát: 20 dkg cukorból karamell olvasztunk, legyen színe, készen úgy szép. Beleöntjük a formába amibe szándékozunk elkészíteni a desszertet.
8 egész tojást, 1 liter tejet , vanília aromát és 25 dkg cukrot ( na itt lehet spórolni gondolom ) szépen összekavarunk, szűrőn keresztül az addigra megdermedt karamellre öntjük.
Az edényt tepsibe helyezzük, előre is lehet, a tepsibe forró vizet töltünk.
160 fokos sütőben nekem 90 perc alatt lett jó.
Kihűlés után még hűtőbe tettem, majd a forma szélét körbe vágtam és sutty ! kifordult a tálra puding.
2026. augusztus 24., hétfő
Creme caramell
2026. február 9., hétfő
Volt nekünk egy jó kis csapatunk, sokáig tartott, sokszor találkoztunk igazából is.
Mostanra - nem , nem múlt el, mert valami kapcsolat azért van, tudunk egymásról, időnként írkálunk is egymásnak, fontosak vagyunk egymásnak. Nekem mindig az volt, dehát nem vagyunk egyformák.
No, egyik találkozón a Magdi sütött fánkot. Csak úgy hipp-hopp.
Nekem a fánk mindig mumus volt, ez meg mindig sikerül :)
Így készül: fél liter langymeleg tejbe teszünk egy evőkanál cukrot, fél kocka élesztőt és felfuttatjuk.
Beleütünk egy tojást, igen csak egyet, és fehérjéstül. Csipet só kell bele, és annyi liszt, hogy olyan fánktészta állagú legyen :) kb. 75 dkg. Jól kidolgozni, akár fakanállal vagy kézzel.
Zárójelben: nem árt neki kis citromhéj, vaj, rum :)
Pihentetni 30-40 percig, akkor lazán újra átdagasztani.
Duplájára kelesztjük, deszkára borítjuk, kiszaggatjuk. Letakarva megint pihenhet egy fél órát.
Közben lábasban olajat melegítünk, annyit, hogy ússzanak a fánkok benne.
Én egy pindurka tésztát szoktam beledobni, úgy nézem meg milyen meleg.
Ha jónak ítélem, mehetnek belé a fánkok. Hogy melyik fele először na erről kétféle vélemény van, én először a felső felét szoktam lefele fordítva beletenni. Fedő alatt sül egy-két percig, ha eléggé színes akkor megfordítom, a második fele fedő nélkül sül.
Hát, vagy szalagos lesz vagy nem, de finom lesz az biztos.
Pici porcukrot szoktam rászórni, a közepébe meg vagy valami finom lekvárt , vagy valami finom pudingot teszek.
2025. szeptember 23., kedd
Hájas kifli hajtogatás nélkül
Trarita oldalán volt a recept, többször sütöttem, de mindig keresgélni kellett.
Itt legalább megtalálom.
0,5 kg liszt
25 dkg háj, darálva, kaparva ahogy épp van.
3 ek tejföl
1 egész tojás, 2 sárgája
1 tk ecet
2 evőkanál puha zsír a tészta ,megkenéséhez.
A 2 kanál zsír kivételével mindent össze kell gyúrni, kidolgozni. Vékonyra nyújtani, megkenni a zsírral. Feltekerni, hűtőbe tenni éjszakára de akár egész napra is.
Másnap vékonyra nyújtju és inkább hosszúkás téglalapra vágjuk, de lehet pogács szaggatóval is kiszúrni. Megtöltjük szilvalekvárral és 200 fokon szép vilűgosra sütjük. Még melegn porcukorral megszórjuk vagy bele forgatjuk.
Kicsi kifliket csináljunk, és egy falatra hamm ! bekaphatjuk :)
Itt egy fotó, ezt is a Rita tette közzé, nekem valamiért nincs róla vagy csak nem találtam meg :)
2024. december 27., péntek
Karácsony 2024
Idén már november elején valami elképesztő módon elkezdett foglalkoztatni a karácsony. Ajándékokat kerestem, menüt terveztem.
Gondolom az is közrejátszott, hogy most teljesen csak a mi ünnepünkre koncentrálhattam, meg megint együtt lett az egész család. Juditéknak véget ért a 2 éves afrikai kiküldetés, 21-én hazaérkeztek.
Hogy beigli lesz, az alap. 5 féle aprósüti is sült, ebből nekik is vittem. Beigli 12 darab sült, a nővérem kapott kettőt, a Juditék kettőt, az Annáék is kettőt. Eszter süt maguknak, szebbeket, mint amit én tudok :)
Aztán mindig van egy pont, amikor úgy érzem, minden hiába, nem leszek készen, nem lesz elég, nem lesz jó ...stb..... aztán ez is elmúlik.
Terveztem Marlenkát, ezt elvetettem, de egy torta az kell, és a méteres kalács is szép, finom.kiadós.
Soha eddig nem esett be a piskóta teteje. Na most ! most igen.
Megsütöttem a méteres tésztákat, kifordítottam rácsra, letakartam. Kimentem a konyhából 2 percre, mikor megyek vissza a letakart meleg tésztákon ott fekszik a 6 kilós macska . A méteres kalács így befejezte pályafutását, még ott a két tészta, majd valmit csinálok belőle.
A torta megmenekült, levágtam a kráter szélét, és kókusz mousszet, tettem rá, nagyon finom lett, ízlett mindenkinek.
És akkor időrendben:
Kedden, 24-én reggel bedagasztottam 4 kiló lisztet kenyérnek. Napközben tutujgattam, délután kiszakajtottam, hideg helyen várt másnap reggelig, hogy megsüljön a kemencében.
A halat a János főzi, Baján és környékén ez a szokás :) Két jó nagy halból lett halászlé, jó finom is lett, ebédre ettük Annáékkal és a nővéremmel. A második fogás beigli volt. Délután még összeraktam egy nagyobb lábas töltött káposztát, az mindig a jolly joker, nem mindenki szereti, de szükség esetén életet menthet :) Sőt, egy kis fazékban vega töltött káposzta is készült :)
Szerdán 25-én reggel egyből begyújtotta a János a kemencét, 11 órára megsültek a kenyerek.
Ebédre maradt halászlé, és a káposztát terveztem, de a gyerekek közül se mind szereti, ezért a kimaradt töltelékből egy kis paradicsomos húsgombóc készült, az már nem volt nagy kaland megfőzni.
Fél kettő körül megjöttek az Eszterék, a hal osztatlan sikert aratott, meg a választás lehetősége a második fogásnál. A Juli nem eszik húst, neki készült a vega változat, gomba, vörös lencse, rizs, hagyma tojással összefogva, ugyanúgy betöltve fűszerezve, rántva.
Vacsorára megérkeztek a Juditék is, a maradék halra rácsaptak :)
A kenyérsütés után én betettem a kemencébe két köcsögbe húslevest. Egy jó nagy tyúkor elfeleztem, bezöldségeltem, 4 liter vizet öntöttem mindkettőre, só, ahogy kell.
12-en aludtunk, na az se kutya mire eldőlt, hogy ki melyik szobában, ki az ágyban kinek ágyazzunk a földre :)
Csütörtökön 26-án reggeli után a Juditék elmentek Hajósra , ott ebédeltek.
Nekünk ebédre volt ugye a leves, sütöttem csirkecombot, sós spenótos túróval töltve és karajt sajttal és aszalt szilvával összegöngyölve. Köretnek krumplisaláta és narancsos sült céklasaláta volt. Juli sajtgombócokat kapott a salátához.
A tortát nem vágtuk meg, nehogy kanalazni kelljen, meg azt olyankor akartam, amikor mind együtt vagyunk.
Vacsorakor jött el ideje, mivel az Eszternek most lesz, a Vincének, Reginának nemrég volt szülinapja rátettem egy olyan tüzijátékot is, jó sokáig szikrázott :)
Pénteken, ma 27-én mindenki nálunk ebédelt, 14-en voltunk. Az egyik kondér leves még érintetlenül a hidegben várakozott, sütöttem hurkát és kolbászt krumplival, a Julinak gonbamártás készült a krumplihoz.
Befőtt, csalamádé és egy spenótos rukolás saláta, almával lila hagymával dióval. Öntet só, olaj, méz, mustár citromlé. Isteni ! elfogyott mind egy szálig.
Szerencsére van egy naaagy asztalunk ami még nyitható is, ha kissé szűkösen . de eéfárünk mellette.
Aztán még egy kis játék beszélgetés, és indultak haza.
És igen, elfáradtam. Mert hiába segítenek, az én konyhám, én tudom mit hogyan akarok, mi hol van, én szervezem, időzítem. Mert hiányoznak és szeretem őket. Hogy máshogy mutassam ki, minthogy kedveskedek nekik, olyat főzök sütök amit szeretnek ?
De. Mikor azt mondják, mama ez nagyon finom volt, hogy két évig az én húslevesemre gondolt Afrikában, amikor hazamenéskor még alkudozik az anyjával, hogy pár csokis pöffeteget hadvigyen magával, a Zsófi mosolya, humora, ahogy együtt játszanak hatan - az kárpótotl. Most pihenek. Holnap nyolcig fel se kelek :)
Húsvétkor úgyis mindenki jön újra :)
2024. augusztus 26., hétfő
Szülinapi fügetorta
Előre is elnézést a képekért, majd megsütöm mégegyszer és akkor lehet jobb képeket lőni.
Van egy fügefánk és rengeteg a termés rajta.
Voltam egyszer vendégségben és ott ettem fügetortát. Nem ilyet, de finom volt, azóta is jutott eszembe többször.
Ez az enyém itt fent.
A tésztához 4 tojásból sütöttem piskótát, a liszt egy részét fügeliszttel helyettesítettem. A középső méretű, 22-24 cm átmérőjű formában sütöttem.
Na a fügeliszttel, azzal megdolgoztam. Tavaly is aszaltunk fügét, egy része túl száraz, kemény lett. Betettem egy üvegbe és gondoltam, mi lenne ha megpróbálnám megőrölni?
Első nekifutásra egy késes aprítóba tettem a száraz füge darabokat. Jó morzsásra vagdosta. Nem volt teljesen száraz, ezért ezt a morzsalékos fügét kitettem a 40 fokba, aholis teljesen száraz lett, így a kávédarálóval szép lisztesre sikerült darálni.
Délután sütöttem, reggel 3 szeletbe vágtam.
A krémhez 1 pohár, 25 dkg mascarpone sajtot 4 dl tejszínnel és 2 evőkanál cukorral felvertem. 2 kanállal félretettem a torta bevonásához. A többihez hozzákevertem 4 kanál fügelekvárt.
Betöltöttem a tortát, kívülről is bevontam, csak vékonyan.
Mielőtt jöttek a vendégek tejszínből kis rózsákat nyomtam a tortára, 12 szelet jött ki, majd negyed fügével díszítettem.
Legközelebb teszek kis olajat a tésztába, de mindenkinek nagyon ízlett, egy könnyű, finom krémes süti.
2024. július 5., péntek
Emlék

Itt a fotón a családom egyik fele van. Aki a kosarat fogja, a hátsó fülét, micisapkában, ő az apám, ma 100 éve született. Mögötte anyám van, az a kicsi szöszke én, a barna copfos a nővérem.
Csávolyon született, gondolom a szülők ott voltak dolgozni. Nem tudom hanyadik gyerek volt, két fiú biztosan volt már a családban, úgy rémlik, iker gyerekei is voltak a mamának, de meghaltak, ahogy akkoriban gyakran megesett.
Négyen maradtak testvérek, a legkisebb lány lett, a Rozi nénje, a Lajos és a Józsi bátyja. Meg a Pista, mert ő ezt a nevet kapta.
A nagyapám szép szál ember volt, Kiss Lajos így hívták, de Sükösdön mindenkinek volt plusz neve, na ő a Vicsori Lajos volt :) Néhányszor nyaraltam náluk, de a papával semmiféle kötődésre nem emlékszem, abban az időben a gyerek inkább útban volt a férfiembereknek .
A nagyanyám, Topcsics Rozália, kicsi gömbölyded asszony, Gyuka Rozának ismerték, a termete miatt ? A nevéből következtetve valahonnan délről kerülhetett ide valaki őse .
A gyerekeik inkább a mama magasságát örökölték, a Lajos volt magas, ő utód nélkül ott maradt a háborúban.
Érsekhalmára is úgy jöttek, dolgozni, az érseki birtokra, itt lakást adtak, megélhetést.
Aztán mikor apánk 17 éves volt, a család elköltözött Sükösdre, ő ittmaradt.
22 évesen feleségül vette anyánkat, ő 17 éves múlt. ( Többször elmesélte, hogy volt más udvarlója is, de azt ő ki nem állhatta. Azt mondták neki az öregebbek, hogy jó gyerek a Pista, Margitka, menjél hozzá ....)
Egy év múlva született a nővérem.
1955-ben egy kisfiuk lett volna, de erdőn voltak, anyám is vonszolta a fákat, a 8. hónapban volt, az oldalához szorítva, ennek következtében meghalt a kicsi, úgy született meg, örültek, hogy anyánknak nem lett baja.
Így lettem én :) a következő évben.
Sokat voltam vele, elvitt magával, a bicikli vázára csinálta fából egy ülést, úgy vitt. Mindig állattartó telepen dolgozott, máig emlékszem hogy etettek, legeltettek, illatok , hangok még itt vannak a fejemben.
Béketűrő ember volt, soha nem hallottam a szüleimet veszekedni. Alkoholt nem ivott, mikor Sükösdön laktunk, ott volt a kertben szőlő, lett belőle bor is. A reggeli teába töltött kicsit belőle, citromlé helyett:) Egyalkalom volt, a disznóvágás, amikor a férfiak fröccsöznek, na akkor ő is ivott, de gyorsan a fejébe szállt, becsiccsentett és nevetett, nevetett.....
Aztán elkerültem otthonról, és csak felnőttként, ahogy az unokákat szerette jött elő soksok emlék.
1998. augusztus végén halt meg, úgy hogy fogtam a kezét.
2024. április 6., szombat
Lakodalmas vagy sváb kifli
Először lakodalomba kértek meg sütni, akkor kaptam a receptet is, jó sok kellett 320 db :) Ez a kép onnan való :) Guszta ugye ?
Tegnap csak egy adagot kértek, az 80 db, és a felébe szilvalekvár is került. Állítólag nem rontottam el :)
Mindig keresgélni kell a receptet, hát ideírom.
140 dkg liszt
Ha többet sütök egyszerre dagasztok, egy adaggal dolgozom, a többit hűtőbe teszem.
Maradjunk egy adagnál:)
Ha kicsit pihent a tésztánk, ötfelé osztjuk, kigömbölyítjük. Vékonyra nyújtjuk , csak úgy kézzel puha zsírral megkenjük és 16 felé osztjuk.
Felveszünk egy cikket és a kezünkkel a levegőben lógatva még húzunk rajta, könnyű, csúszik a zsírtól.
Letesszük, és a két felső csücskét behajtjuk, majd feltekerjük.
Tepsibe tesszük, nőnek még tehát ne szorosra.
Mire mind az öt tésztagombóc készen van az első szépen megkel a tepsin. Megkenjük tojással és megszórjuk sajttal, szezámmaggal ki mivel akarja . A szezámmagos a legszebb :)
2023. november 25., szombat
Van egy sorozat, amit néha nézek, aholis a főszereplő otthon kenyeret süt és eladja a közeli kávézóba. Minden nap megkérdezi, elfogyott-e, hányan dícsérték és ha valaki nem dícséri eléggé a kenyerét, hát azt rossz néven veszi.
Elgondolkodtam.
Igen, nagy öröm, ha megdícsérik, én többnyire úgy érzem mindig, hogy na ez a legszebb, legjobb amit valaha sütöttem.
Várom is a dícséretet, nincs mindig visszajelzés. Persze ha valami okból kifolyólag nem olyanra sikerül azt én is látom, átgondolom mit kellett volna máshogy csinálni.
Vannak rettentő dolgok, ha pl. valaki nekiesik kézzel és szétmarcangolja. A megrágás is ilyen kategória. Hiába mondják, hogy gyerekkoromban is.....nincs mentség.
Szoktam nyomatékosan felhívni rá a figyelmet, hogy bicskával ne merészeljenek vágni belőle, csakis kenyérvágó késsel. Viszek is mindig magammal, ha valami olyan helyre megyünk ahova kenyeret viszünk magunkkal.
Volt, hogy ráförmedtem egy ilyen bicskás emberre, és nem értette mi a bajom :)
Volt amikor , jaj nagyon szeretem a végét, a serclit ! jelszóval mindkét végét levágták - jajnekem ! mintha a fogamat húzták volna ki !
Számomra katasztrófa, ha a szelet kenyér egy részét nem eszik meg és odabiggyesztik a tányérra, hogy mehet a szemétbe !!!!!
Nagyon idegesítő tud lenni, ha egy szép kenyér láttán azt kérdezik, hogy jó, jó, de kovászos ??? Többnyire olyanok kérdezik akik sose próbálkoztak a kenyérsütéssel, de hallották, hogy az élesztős kenyér az nem is kenyér. Pedig tévednek. Az otthon sütött, akár kovásszal, akár élesztővel, akár mindkettőt téve bele ,mindig sokkal finomabb.
Úgy gondolom, hogy a kenyérsütésnek fokozatai vannak, és a kovászos az a felsőfok. Arra meg kell érni, ki kell érdemelni.
A kemence na az is egy másik dimenzió, sok tapasztalás kell hozzá, és még akkor se biztos, hogy tökéletes lesz.
2021. január 3., vasárnap
Mince pie - karácsony után
INNEN a recept.
Leírom: először a tölteléket kell elkészíteni, akár napokkal előbb is lehet.
Kell hozzá: 1 savanykás alma kockára vágva
- 1/2 ek szerecsendió (frissen darálva)
- 1/4 ek szegfűbors (őrölt)
- 1/4 ek szegfűszeg (őrölt)
- 85 g mandula (pörkölve vagy sütőben megpirítva, feldarabolva)
- 115 g szárított vörösáfonya (feldarabolva)
- 85 g szárított feketecseresznye (feldarabolva)
- 45 g kandírozott gyömbér (feldarabolva)
- 85 g barna cukor
- 115 g arany mazsola (feldarabolva)
- 60 g olvasztott vaj
- 110 ml brandy
- 700 g liszt (a tésztához)
- 1 ek só (a tésztához)
- 225 g vaj (a tésztához, kemény állapotban, apró kockákra vágva)
- 2 tojás sárgája (a tésztához, lágyan felverve)
- 110 ml víz (a tésztához)
- 2 ek tej (a tésztához)
- porcukor (elhagyható)
A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd gyorsan összegyúrjuk a többi alkatrésszel.
Habos linzer
2020. június 6., szombat
Kolbászos torta
Azt mondta a Pali bácsi, hogy a 75-diken egy gyerekkori jó barátja a Csík János fog itt muzsikálni :) Igen AZ a Csík János.
Csak ez a fránya vírus közbeszólt.
Hogy megköszöntjük, ahhoz kétség nem fért. Azt is kitaláltam, mivel nem szereti a süteményeket, hogy kolbászos tortát fogok neki sütni.
Elő kerítettem ezt a régi újságot, Eszter lányom kioktatott, hogy a kolbászt elő kell sütni, különben az összes leve eláztatja a tésztát.
A tüzijáték is biztos volt.
Mikor ma reggel mi megérkeztünk a piacra, messziről hallatszott a Boldog, boldog születésnapot ! 4-5 ismerős énekelte a nótát vidáman:)
Bepakoltunk, aztán mi is megköszöntöttük, a kolbászba jól bele lehetett szúrni a torta tüzijátékot, nagy sikere volt , öröm, boldogság, benne vagyunk a jóban stb......
Egy korty pálesz kellett az ünnepelt egészségére, aztán meg is kóstoltuk a " tortát ".
Az enyémről fotó nincs, de valami hasonló lett :)
Ha elkészítené valaki:
Tészta: 50 dkg liszt
12,5 dkg vaj
csipet só
1 tojás
1-2 ek víz
Összegyúrni, hűtőben fél órát pihentetni.
A kolbász vékony legyen, sütni való. És feltétlenül elő kell sütni. Jó félig süljön meg.
Egy rendes piteformát kibélelünk a kinyújtott tésztával és bele kanyarintjuk a kolbászt.
A köztes helyekre való szósz: 2 egész tojás
1.5 - 2 dl tejszín
4 ek magos mustár.
1 marék snidling összevágva
Kiöntjük a kolbász közeit és 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt megsül.
És akit ma köszöntöttünk, a Pali bácsi, akit mindenki ismer és szeret a biopiacon, akinek a kolbászai verhetetlenek, mindig van egy jó vicc a tarsolyában, aki minden nőnek udvarol, és aki egy az utolsó lovagok közül <3 3="" p="">3>
2020. május 18., hétfő
Sonkás sajttorta
Megtaláltam, de találtam egy B verziót is, amiből ma vacsoránk lett.
2020. április 1., szerda
Mákos pite rumos aszalt szilvával
A 60. születésnap nekem is sokkoló volt, 3 napig letargikus kedvem volt, azóta elmúltak évek is, ki lehet bírni.
Az ünnepeltet is kissé rosszul érintette, na, kimondani, hogy 60 - azért elég rémísztő. Sok. De ez van, mi legalább megértük.
Szóval szereti a Gyula a mákos sütiket, szoktam születésnapjaira sütni, ajándéknak.
Most a kórság miatt úgy volt, hogy nem is ünnepel, aztán szűk körben, nagy asztal mellett csakcsak megköszöntöttük.
2020. február 21., péntek
Mese a barátságról
Évekkel ezelőtt a biopiacon talákoztunk a Dobosi családdal. Ők is biobort készítettek, mi is. Aztán vagy tíz éve egy boltban árusítunk ott, mert bort csak üzletben lehet.
A szülőkkel egyidősek vagyunk, aztán folyamatosan megismertük a gyerekeiket is, mára a fiúk közül ketten átvették a stafétát, ők viszik a vállalkozást, persze a szülők a háttérből segítik őket.
Nem hiszem, hogy az évek során okoztunk egymásnak bármi csalódást, viszont kölcsönös tisztelet, szeretet és megbecsülés jellemzi a kapcsolatunkat.
Győző meghívott hozzájuk. Mi meg elfogadtuk. Mivel a hétvége foglalt , tegnap, csütörtök délután nekiindultunk.
A szülői háznál, a pincészetnél találkoztunk, majd egy kis beszélgetés, nézelődés, egy üdvözlő ital után megnéztük az épülő új pincéjüket. Komoly beruházás, gyönyörű helyen, csodás panorámával.
Jó megtapasztalni azt a lendületet és elkötelezettséget amivel viszik tovább a borászatot.
Kaptunk egy finom vacsorát, póréhagyma krémlevest, savanyúkáposzta ágyon sült karajszeleteket füstölt szalonnával borítva, rizzsel és édesburgonyával, a a nem húsosoknal rántott camember, és egy nagyon finom csoki szuflé.
Koccintottunk is, beszélgettünk is.
A vendégházban volt a szállásunk, és ugyan nem akartunk zavarni, és nem is így terveztük, de aki ismeri tudja, hogy az Ilonkának nem lehet ellent mondani, hát reggeliztünk is.
Nekem határozottan a terveim között volt a Péklány pékségének a meglátogatása, oda is családi kísérettel mentünk, beosztották szépen, hogy találkozzunk mindükkel :)
Benézek a leskelődős ablakon, hát nem egy régi ismerős dagaszt ott belül? A Judit egy játékban nyerte a lehetőséget, naná, mindenki elfogadta volna :)
Lementünk még a partra, vizet nézni és indultunk is haza.
És miért emlegettem a véletlent meg a sorsot ? Mert vannak emberek, akikkel szerintem nem véletlen találkozunk. Hanem hogy adjunk egymásnak valamit. Figyelmet, szeretetet, tanácsot, példát.
Rám mély hatással volt - egy ideje foglalkoztat a téma, hogy hogy lehetne a gyerekekkel megtanítani tisztelni az élelmet. Hogy ne fitymálják, ne fújjogjanak, ne dobják el az utcán stb. Mert VAN. Akármi.
Mi katolikusok vagyunk, és az értékrendet követjük és tovább is adtuk, de templomba nem járunk. Néha karácsony táján .
A Dobosi család nazarénus vallású, ami a katolikusnál szigorúbb, viszont egy nagyon összetartó közösség.
Vacsora előtti asztali áldást, imát a Győző mondta, megfogta a Vikinek , a feleségének a kezét, és megköszönte Istennek a vacsorát, a találkozást, hogy egészségesek vagyunk és együtt vagyunk.
Megható pillanat volt, nagyon köszönöm.
Hogy viszonozni hogy tudjuk ezt a napot, nem tudom, de remélem lesz rá módunk .
2019. július 15., hétfő
Bálványos, harmadszor.
Vagy egyre a hegyet látja, a Hamvast, a mofettát, az új medencét :)
Tavaly én nem voltam fenn, mikor akartunk , addigra zuhogni kezdett az eső. Idén jó idő volt, kis darabig autóval. aztán gyalog.
Az elsők az Ikrek, van közben pár forrás, úgy ember le nem megy, hogy a Jordán vizéből meg ne töltse a palackját.
A Csiszár forrás kész szódavíz .
Aztán a Csokoládé medence a maga barna, csoki színű vizével.
A tavalyi mofetta, a Hamvas, a legkedveltebb, az Aranyos, és az idén készített új, valószínű van már valami neve de még mi se tudjuk. És a kicsi, a Miklós forrás :)
Most is voltak fenn páran, a szauna teli volt. Egy magyar házaspár üldögélt a Hamvasnál, velük beszélgettünk épp, mikor elkezdtek szállingózni a mieink.
Írás szerint 16 fokos a Hamvas, hát, elég dermesztő :) Max. 20 perc javasolt belőle. Utána az Aranyosba lógázva a lábat, egész jó melegnek tűnik a vize :)
A lépcső, ami jelentősen megkönnyíti a megközelítést is a mi munkánk. Ezer emlék, kavics, ismerős gomba, virág, illat.
Mi idén is jól felkészültünk, szerszámokkal, ellátmánnyal, erővel, tervekkel.
Volt sebesülés is, maradéktalanul, jól ellátták az ottani orvosok a sebeket.
Tavaly versenyeztünk, ki lát több medvét, idén akárhol találkozhattunk velük. Agressziónak jelét se mutatták, igaz mi is hagytuk őket békén.
Egy róka is meglátogatott bennünket az udvaron, egész közel jött.
Süni a láb mellett szuszmákolt.
A pelék meg velünk laktak, annak nem örültem, belezabáltak mindenbe, főleg a kenyér vonzotta őket. Párat kihajítottunk, volt hogy a WC csészéből szedtem ki, beleesett :)
A férfiemberek a medencét építették, az asszonyok kerítést fontak. Hosszan. Vesszőt szedtek, karókat vertek, és fonogattak. Szép lett.
Én főztem. Igyekeztem, hogy mindenkinek legyen kedvére való.
És akkor hazajövünk és többedjére hallom, hogy jaaaaaa, dolgozni voltatok ???? Igen.
De kirándultunk is. Pl. megnéztük a Vlad Tepes család kastélyát, ahol egy árva koporsó sincs. Mindenféle vámpíros izé kint a turistáknak az van, vámpír fánk, kisebb méretű fánk, rajta félig vert tejszín és áfonya lekvár :) Megkóstoltuk, finom volt.
Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Sugásfürdő, vágtázó lovak,át az úton, autó megáll, türelmesen vár és megy tovább , egy kis Brassó, és minden boltban kapható házi jellegű kenyér. Kovászos. Meg az út szélén is, Uzonban, Szentivánlaborfalván, talán még Csernátonban is. Ott az udvaron a kemence, kis épület, és árulják. Pityókás, vert kenyér. Ahogy kell.
Szemét nincs az út szélén bár amíg volt autópálya ott mentünk.
Néha elégedetlenkedtünk, jövőre nem jövök ! Dehogyisnem ! Olyan könnyen nem szabadulnak meg tőlünk a Péter és a Johann:) Van még bőven mit csinálni.
KÉPEK ÉS ISMERET ANYAG ITT TALÁLHATÓ.
Hogy miket ettünk ? Vittünk, kolbászokat, sonkákat, szalonnákat, lekvárt, mézet, aprósütit. Sót cukrot kávét teát lesütött húst, lefagyasztott tyúkot, MINDENT.
Szombat estére mindig székely káposztát. Kenyeret, itthonról meg útközbenről. Krumplit, tésztát, paprikát paradicsomot uborkát..............nem sorolom tovább.
Vasárnap húsleves, meggyszósz, krumpli főtthús, Gundel palacsinta. Na?
Hétfőn karfiol leves, tokány tésztával.
Kedden borsóleves rakott krumpli.
Szerdán csókakői krumplileves túrógombóc.
Csütörtökön a doktornőnk, aki helyi születésű, autentikus lucskos káposztát főzött. Sütöttem mellé ribizlis pitét. Az ifjabb csapattagok választhattak krumplipürét, sajtos vagdalttal.
Mivel csütörtökön estig dolgoztak, pénteken mentünk vámpírnézőbe, este volt mics ( hogy kell írni ,)
káposzta, sajtos vagdalt.
Szombaton zöldbableves, olyan bab volt, széles, vajpuha, szálka semmi. Ami karón fut, és hogy jövőre szerzek vetőmagot az tuti.
Zöldbableves, és egy csirkemell, tésztával, tejszínnel recept. Alternatív választási lehetőség a sültkrumpli sajtgolyókkal.
Ennyi. Most meg várjuk a jövő nyarat.
2018. november 26., hétfő
ÖSSZEGZÉS
Vége a kenyérsütő szezonnak. Jön a hideg, a tél, ilyenkor nem jó kinti kemencében sütni. Néha fogok, amikor olyan szép idő lesz, de mostantól téli szünet.
Írom, hogy mennyi kenyér kell, itthon is jönnek páran, meg persze a biopiacra is viszünk. Fele csere, kapok érte reggelit, kávét , mézet, van amiért fizetnek.
Szóval írom. Most meg összeadtam.
Nem 100% pontossággal, de 500 kiló lisztből sült kenyér. Ehhez jön a kovász, és a krumpli. Meg a víz. Az nagyjából 600 kilónál több kenyér.
Általában 15 kiló lisztet sütöttem hetenként. Fehéret és tönkölyöset. Nagy különbség van a lisztekben, sok függ attól, milyen minőségű. Más a kenyér héja, a vastagsága, a színe, más a kenyér bele. Máshogy kel.
A kemence is máshogy reagál ha más az idő.
Augusztus 20-át is megünnepeltük, nagy buli volt, sokan eljöttek.
2018. október 14., vasárnap
Szombat-vasárnap
Pénteken délután kaptam egy telefont, hogy úgy döntött a Margó, a mézes, hogy kell nekünk füge lekvár, hát válasszak, hogy 8 kg vagy 9,5 kg kell-e ?
Így szombat reggel egyből ott landolt nálunk egy kosár füge :) Köszönömért ill. két kis cipóért :)
Mikor kipakoltak a ruhások, ott nézelődtem, egy harisnyát, gondoltam a Reginának jó lesz, jön a tél, de a Judit nem fogadott el érte semmit.
A Pali bácsi kézzel-lábbal tiltakozott ha a reggeli virsliért fizetni akartam, így nekem megnyugvás, hogy kap tőlem egy kenyeret, azt mondja egész héten kitart, elfogy az utolsó morzsa is, és nem kap belőle senki :)
Kávét szintén így iszom, az Ági ugyan nincs ott, de ő se fogadott el érte semmit, de a tönkölycipómnak örül. Így a Zoli helybe hozza nekem a reggeli kapucsínót szombatonként.
Munkanap volt, de a gyerekeknek a szombat az szombat, és vannak megértő pedagógusok, így nem tanultak, hanem kirándultak a biopiacra. Gondolom ott egy közeli iskolából jöttek.
Zöldségesektől kaptak vöröskáposztát, azt rágcsálták, én adtam a tanító néniknek mustot, az iskolában gondolom megitták.
Valahogy odajöttek hozzám, megmutatták milyen játékok lapulnak a zsebükben, csak kicsik, trükkösek, és beszélgettünk :) Megnézték a fügét a kosárban, többek nagymamája főz belőle lekvárt, egyik elmondta, hogy nagyon ismerős vagyok, lehet, hogy ahova a kistestvére jár bölcsibe, onnan.....
Aztán elmentek :)
Hazafele kanyarodtunk egyet Szedres felé. Nem akkora kerülő, hogy ne érné meg, isteni finom a halászlé a Halászcsárdába. Aki nem tudja , hogy ott van, talán észre sem veszi.
Jópár helyen ettünk már halat, ez az etalon és nem győzték még le.
Most is finom volt, a tulaj szolgált ki bennünket, elbeszélgettünk, megdícsértük, eljöttünk.
Halászcsárda
Ma reggel azt mondja nekem, menjünk el valahova, olyan szép idő van. Jó jó, de hova ?
Én még sose voltam és ilyen felsőfokban hallottam róla beszélni, így javasoltam , hogy menjünk kisvonatozni Gemencbe.
Nosza, felkerekedtünk elmentünk a Pörbölyi Turisztikai Központba, onnan indul a kisvasút.
Hát, annyian várakoztak! Egész busznyi ember, meg még olyanok is, mint mi, családok , baráti társaságok. 3 kocsit kapcsoltak a mozdony után, tömve volt mind.
A padok rettentő kényelmetlenek, másfél óra az út, elzsibbadt mindenünk :)
A hátam mögött egy 5 éves kisfiú, Ádám ült, szülőkkel, testvérekkel, és aki neki a legfontosabb volt a Matyi nevű rokon.
Minden bokor mögött őzet látott, meg vaddisznót, na az volt egy bekerített részen, ott rohantak a kerítés mellett, várva a szalámis zsömlét.
Aztán -Matyi, ha törpét látsz, akkor azonnal szólj nekem ! - jót vigyorogtam :)
Élmény volt hallgatni :)
Visszaúton egy kocsiban ültünk ugyan, de nem egy helyen.
Engem nem nyűgözött le, elvonatozni valahova, megenni a szendvicset, aztán visszavonatozni - ez nem a mi stílusunk. Ha még megyünk, akkor leszállunk útközben, lehet, végigmegyünk a tanösvényen és úgy jövünk vissza. Bár régóta szeretnék hajózni a Dunán, és arra van lehetőség :)
Itthon nem volt senki, aki ebédet főzzön, így fordult elő, hogy újra valahol ebédeljünk. És ha már, akkor támogassuk a hazai versenyzőket, itt a falu melletti Road 54 vendéglőt választottuk.
Elég sokan voltak, valami születésnapot ünnepeltek, de már épp indultak el onnan.
Csak egyszerűt kértem, májgombóc leves, rántott szelet, sült krumpli, uborka.
( Rántotthús és sült krumpli ritkán van nálunk , ezért és mert ezzel talán nem lehet nagyon mellé nyúlni. )
Az ebéd finom volt, a leves sok, kevesebb is elég, csak visszaküldtük, a hús és krumpli friss és forró és két akkora szelet volt, hogy egy is bőven elég v olt, a másikat hazahoztuk.
Ami engem rettentően zavart, az a fiatalember, aki a pult végén, oldalán álldogált és telefonon matatott. Nem tudtam ki, de útban volt a kiszolgálónak, akár a konyhába ment, akár a pult mögé.
Mint megtudtam, ő a futár, aki a házhoz kért ételeket viszi. Szemmel láthatóan nem találta a helyét, szerintem ilyenkor, mert sokan voltak, nyugodtan segíthetne leszedni az asztalokat.
Itthon sütöttem egy almás pitét, aminek a töltelékéből kihagytam a cukrot .... majd meglátjuk :) de kicsi az esélye, hogy kukában landoljon :)
2018. július 16., hétfő
Bálványos 2.0
Egy héttel az indulás előtt összegyűjtöttük. Itt egy kupac, ott egy kupac. Ennyi talán mégse kell. Vagy mégis? Tízen leszünk. Kell kisebb is nagyobb is.
Végül útra kelt egy kisebb tábori konyha, tányérok, főző, sütő edények, evőeszközök, egy kis fagyasztó szekrény, gáztűzhely. Alapanyagok és készre főzöttek.
Szerszámok, gumicsizmák, nyári és meleg ruhák. Esernyők, esőköpenyek.
Ha pl. a mi autónkat kinyitotta volna egy vámos a határon hát szembenézett volna vele két nagy üveg kovászos uborka :) Többek között.
Reggel időben indultunk, két autóval együtt, a harmadik később jött.
A határon egy óra alatt értünk át, sokan voltak. Autópályán mentünk, Dévánál van egy kitérő, ahol nincs még kész. Jó idő volt. Meleg.
Fogarason megnéztük a várat, bár akkor már tudtuk, hogy eléggé este fogunk megérkezni.
Aztán kezdődött az eső.
Szakadó esőben mentünk, néha araszoltunk is, ott kiderült, hogy előzőleg valaki megcsúszott és amíg az autókat el nem vitték a közlekedés kissé nehézkes volt. Láttunk fekete erdőt, de tényleg, hosszú magas fák, és fent olyan zártak, hogy fény egy szem se jön le közéjük. Nincs is aljnövényzet se.
Brassót kikerültük, Kézdivásárhely, Torja, Bálványos fürdő. A célállomás.
Be- ill. felhordtunk mindent, a vizes terep miatt nem lehetett feljönni az autóval a ház mellé, így az összes cuccot kézben a sok lépcsőn cimbáltuk fel. Főleg a férfiak , mert lovagiasak és udvariasak és erősek :)
Elosztottuk a szobákat, megvacsoráztunk, itthonról vitt székelykáposztát :) kenyeret. Egy két fröccs is lecsúszott.
Megterveztük a hetet, bíztunk az idő javulásában :) aztán jól esett mindőnknek az alvás.
Vasárnap délelőtt rendezkedéssel telt, berendeztük a helyet úgy, hogy a főzés , az étkezés mindenkinek kényelmes legyen, ehhez meg kellett mozgatni pár bútor darabot, és mivel nem sík a terep, az embereink megint elővehették az erejüket.
Közben volt idő felmenni a munkaterületre, megnézni, barátkozni, tervezni.
Az ebéd szintén hazai volt, karfiolleves, frissen főzve, és színes metélt húsraguval. Majdnem milánói de mégsem :) A tésztát meggyúrtam jó előre, a ragut is pár nappal indulás előtt megfőztem, kidunsztoltam, gyorsan készen lett. Véletlenül volt a bőröndben pár doboz ( pontosan 6 féle ) hand made keksz is, így jó kis vasárnapi ünnepi ebéd lett.
Ebéd után nem aludtunk, hanem tanulmány útra vitt bennünket a házigazda Péter.
Megnéztük az Apor lányok feredőjét kezdésnek. Gyönyörű! Forrásokban bugyog a víz, fonott kis kerítésekkel választották el egymástól a különböző szinteket, forrásokat. Minden teli tőzeg áfonyával, bogyók is voltak :) Meg emberek elég sokan :)
Aztán elmentünk a Bálványosi szuper szállodához, ott megnéztünk egy mofettát a hegyoldalban,
majd a tulaj megmutatta, ami majdnem kész a szállodában, de oda valahonnan vezetik a gázt, nem ott jön föl.
Talán ekkor mentünk a Szent - Anna tóhoz, mondván, hogy hátha látunk medvét, de nem.
Hazafele még egy mofettához elmentünk az erdőben, bár aki nem gumicsizmában volt, az csak mezítláb tudott átkelni egy vízfolyáson :)
A mofettát megtaláltuk, teli volt esővízzel. Visszaúton újra átkeltünk a vízfolyáson és hazamentünk.
Este vacsora, duma, fröccs. Alvás.
A szomszédunk megszponzorálta a kirándulásunkat gyümölcsökkel. Jó csípős volt a kinti levegő, hát kint hagytuk a teraszon.
A hétfő már munkanap. Hatkor keltünk, összeszedelőzködött mindenki, reggelizés, uzsonna csomagolás. Indulás a túlsó oldalra a Csiszár fürdőbe.
Én maradtam főzni. Rendrakás után zöldbableves készült, otthonról hozott zsírjában sütött csülök, petrezselymes krumpli, uborka saláta.
Három órára megjöttek éhesen a mofetta építők :)
Most se volt tunyulás, illetve csak néhányaknak, mert a többség elment megnézni a Bálványosi várat.
Én maradtam, elpakolni, meg ki akartam próbálni a gáztűzhely sütőjét. Gondoltam, másnap uzsonnára sütök egy csíkos kalácsot, az jó nagy, finom, szép.
Csíkos kalács megsült, kicsit barna lett kívül, de belül csíkos, nagy, finom. Nem is érte meg a másnapot, vacsorára elfogyott a finomságos lekvárokkal, amit összehordtunk.
Este a szokásos program, beszélgetés, iszogatás, huncutkodás.
A még meglévő barackok, szilvák maradtak kint a teraszon. Meg ott maradt pár pohár is az asztalon.
Kedden reggel úgy jött vissza a János a szobába, hogy na itt volt a MEDVE !
Egyik Gáborunk látta is. Egy böhöm nagy anyamedve két boccsal. A nagy az ő ablakuk alatt állt, a Gábor nézte fentről, a medve meg visszanézett :) A kicsik a teraszon, az asztalon ették a szőrös barackot. A nektarinba is belekóstoltak, a szilva nem érdekelte őket. Még felborították a savanyodó kovászos uborkát és eltörtek egy poharat.
Mikor egymásra nézett a medve és az ember, a medve szólt a kölyköknek, hogy vége a bulinak. Egyik szófogadóan ment is, a másikra újra szólni kellett :)
Így indult a kedd, jókedvűen, nevetve. Volt aki sajnálta , hogy nem látta, így nagy tervek születtek :)
Délután 3-ra megfőtt a babgulyás, sütöttem mellé, utána kelt leveles tésztából túrós batyut és még gőzgombócot ! ezt én imádom, és már jó előre elhatároztam, hogy lesz a menüben. Vittem hozzá gőzölő alkalmatosságot is. Egy adagból 10 gombóc kijött, a leves, a kalács meg a gombóc - degeszre ehette mindenki magát.
Így, phhhu jóllakva autóba ültünk és elmentünk Csernátonba. Közel van, fél óra autóútra.
Megnéztük a Hassmann Pál múzeumot. Az épületben helytörténeti és első világháborús kiállítás van.
Az udvaron pedig mezőgazdasági gépek és pár ház skanzen. Elvarázsolt mindannyiunkat. Aki arra jár feltétlenül nézze meg, nagyot veszít ha mégsem tér be.
Jó későn értünk haza, de még kitettek a Gáborok a medvének ennivalót,a megcsócsált barackokat, meg néhány üres üveget, hogy csörögjön ha felborítják, és akkor ők felébrednek. Hogy fotózni is lehessen a kinti villany égve maradt.
Most e gy másik medve jött , ez 3 boccsal. Ettek aztán elballagtak.
Szerda reggel a szokásos készülődés után indult a nap és az építés.
Ebédre sajtos hagymaleves főtt, stefánia vagdalt zöldbab főzelék és sült krumpli is, mert nem voltam biztos benne, hogy elég lesz a főzelék, és nem is szereti mindenki a zöldbabot.
Most a csapat fele bement Kézdivásárhelyre, aki tavaly nem volt, ott nézelődtek.
Vacsora után tökéletesítették a medvelest. A ház sarka és a hátsó kerítés között kifeszítettek egy kötelet, arra lógattak üvegeket a gyümölcsös láda fölé.
Sajnos odacsapódott hozzánk 3 kóbor kutya, ott csak úgy vannak a kutyák, némelyik gazdás, némelyik csak félig, más meg egyáltalán. Szóval néhány falat reményében mindenkivel kedvesek, csak elriasztották a medvéket éjszaka. Aztán többet nem is jöttek.
Csütörtökön a maradék zöldségekből főztem egy levest, készült majorannás tokány tésztával és kovászos uborkával.
Nem ment senki sehova, hozzánk jött valaki ismerőse a Doktornőnek Csíkszeredából, aki a székelyekről, a Bálványosról mesélt nekünk.
Pénteken - ez megint nagy elhatározás volt, hogy lesz - húsleves főtt jó nagy darab hússal. A főtt húshoz gyümölcsmártás nyári almából és szilvából és majonézes káposzta saláta volt.
Délre volt ígérve az érkezés, de kb. kettő óra volt mire megérkeztek.
Egyébként is kalandos volt a péntek délelőttöm, mert alig elmentek dolgozni, nem folyt a víz a csapból. Épp a levesnek tudtam engedni. A zöldségeket ásványvízben mostam meg, és amihez kellett szintén abból került bele víz.
Aztán mire megebédeltünk megcsinálták, így a fürgébbje még zuhanyozni is tudott indulás előtt.
Csíkcsomortánba mentünk egy ünnepségre.
1111 éve volt a pozsonyi csata, aholis Árpád vezér megküzdött az ellene összefogott nyugati seregekkel és győzött. Ugyan meghalt ő is és két fia is, de győzött.
Csíkcsomortánban pedig ennek emlékére 5 évvel ezelőtt felállították a Kárpátok őrzője című szobrot.
Csíkcsomortán
Volt kb. 15 ünnepi beszéd, kis néptánc, és evés-ivás. Mi nem kértünk :)
Már itt is megcsodáltuk a csíki viseletet. Valami gyönyörű. A Doktornő elmesélte, hogy nem csak úgy csíkos a ruha. Meg fodros blúz. Minden csíknak, fodornak jelentése van.
És gyönyörűek benne a lányok. Ilyen ruhában nem lehet slamposan menni. Egyenes derék, felemelt fej, ringó járás.
A sok eső elmosott egy utat, ami ugyan sokkal hosszabb lett volna, de legalább síma, a völgybe vitt volna bennünket. Így a hegyen át közlekedtünk. Az Apor lányok feredője körül megelőzött bennünket egy magyar rendszámú autó. Pár kilóméter után az autó áll az út szélén és valamit fotóznak. Nézem jobban, hát egy medve ! Ott ült a rézsün, és várta szerintem a kaját. Na gyorsan megálltunk, a fotós Gábor kinyitotta az ajtót, hogy jobb legyen a kép, a medve egyből közelebb jött, két méterre leült és várt. Sajna semmi ennivaló nem volt nálunk, de pár jó fotó készült.
Hogy a szalámis zsemle hogy hat a medvék fejlődésére nem tudom, de volt aki azt mondta, ez a medve direkt erre játszik, hogy kiül és várja a kaját. Én szomorúnak és riadtnak láttam :(
Az út az gyönyörű és rettentő. Mert ha egyik kerékkel kikerülöd a kátyut akkor belemész a másikkal.
Egyik oldalon a hegyoldal, a másikon a lejtő, gyönyörű szálfákkal, csak tériszonya ne legyen az utazónak :)
Hazaérve büszkén mutatta a Gábor a másik Gábornak a képeit. Anikóval csak mosolyogtak. Aztán elővették a telefonjukat. Kiderült, hogy - ők bementek Kézdivásárhelyre vásárolni - amikor hazaértek a második szomszéd előtt lődörgött egy medve. Kétlábra állt, billegett, innen is fotózz, meg innenis, majd elslattyogott.
Szombaton már nem volt munka. Mentünk az Ezer Székely Leány ünnepségre Csíkszeredába és Csíksomlyóra.
Ez az amit leírni nem lehet. Amikor úgy érzed egyfolytában libabőrös vagy, a torkodban gombóc, a szíved csordultig.
Pont akkor érkeztünk, amikor a felvonulás megkezdődött. A nagy közös tánc után elmentünk a templomhoz, bár bejutni nem lehetett, így elindultunk a hegyre. Hát......volt szuszogás meg izzadás meg megállás párszor, de leküzdöttük.
Megbeszéltük mikor találkozunk és mindenki mehetett a kedvére nézelődni. És nem áztunk meg !!
Időben hazaértünk, megettük a leves maradékát. Várt még ránk egy előadás Mátyás királyról Kézdivásárhelyen.
Hétkor kezdődött. Ugyan páran inkább pakolásztunk volna összefele, lévén, hogy reggel indulunk haza, de illetlenség lett volna nem elmenni.
Bár talán az is illetlenség egy előadótól, hogy két és fél órát beszél egyhuzamban szünet nélkül. Néha nehéz volt a szempilláknak parancsolni :)
Vasárnap reggel fél 7 körül mind ébredtünk. Kilenc óra volt amikor elindultunk. Mondjuk egy jó utat kívánás jól esett volna a házigazdáink részéről. Így búcsú nélkül, de hazaértünk.
Esőben mentünk, esőben jöttünk. De az égiek velünk voltak, mert egész héten gyönyörű idő volt.
Tanulságokat összegezzük és jövőre még jobban megszervezve megyünk. Mert az ember otthagy a szívéből egy darabot.
A mofettáról ezt írja a Wikipédia :mofetta
És amíg én főztem a többiek keményen dolgoztak. Kiásták a 2 x 2 méteres gödröt, kialakították az oldalait, a padokat, és még tető is került fölé. Emellett volt aki festett, takarított, lépcsőt épített.
Nagyon elégedettek voltak, mert kiváló lett, gáz is van benne 80 cm magasan. Állítólag a férfias tulajdonságokat erősíti :) Helyesebben: a férfias tulajdonságokat erősíti :)
És a mi mofettánkról is készült néhány fotó :
Creme caramell
Alig valami kell hozzá, igaz édes, de talán lehet csökkenteni a cukor mennyiségét. Egyszer már készült, akkor 2 személyre szólt a recept, ...
-
Ez igazán az. Sütöttem eddig is tepertős pogácsát, finom is volt, valamennyire leveles is, de ez, ez igen! Úgy kell megfogni, egyben t...
-
Először anyósomnál ettem ilyet. Nem tudom ízlett-e, a savanyú paprikát, egyáltalán a paprikát pár éve eszem szívesen. Errefelé ún, sváb pap...
-
Teljesen olyan, mint a borsófejtés. Összeül a család, szedegeti le a héjat, közben lehet beszélgetni, viccelődni stb. És akkor máris nem ann...

























































